Kenessey Béla: A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége (MMÉE Vízépítési Szakosztálya Budapest, 1931)

II. Tiszavölgyi társulatok

75 Földutak helyett elsőrendű műutak, sűrűn megépített vasúti hálózat, vala­mint hajóutak (Tiszán személyjárat és a Maroson teherjárat) a közlekedési viszo­nyokat össze sem hasonlíthatóvá tette a múltéval szemben. Az ármentesítő töltések létesítése után Szeged és Makó között kőburkolatú állami tranzverzális közút épült, Ó- és Újszentiván községek, Kiszombor—Nagyszentmiklós stb. községek kőbur­kolatú műúttal köttettek össze és így a közlekedés a szomszédos helyek között lehe­tővé és gyorsabbá vált. A lecsapolások óta pedig a mélyebben fekvő dülőutak a hosszantartó esőzések után is, tehát minden időben járhatóvá lettek. Az ármentesítések és lecsapolások óta az árterületen virágzó községek, ipar­telepek és nagyszámban tanyák keletkeztek és legalább tízszeresen benépesedtek. Az ármentesítő töltések létesítése után épültek ki csak a vasutak, ú. m. : Szeged—Karlova—Nagybecskereki HÉV, a Szeged—Temesvári Máv. (Szeged— csöregi szakasza) és a Szeged—Csanádi vasút (Szőreg—Makó szakasza). A társulat érdekében a legtöbbet munkálkodtak Molnár Gyula társulati fő­mérnök, zombori Rónay Jenő társulati elnök, Jankó Ágoston igazgató, majd tár­sulati miniszteri biztos és a társulatnak műszaki kara. 21. A Tisza—kőröszugi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat. Jász-Nagy-Kun-Szolnok megye déli sarkán, a Tisza és Hármaskőrös folyók, továbbá Szelevény, Csépa és Tiszasas községek határaiban elvonuló magaslatok által bezárt terület a Tisza és Kőrös folyók elöntéseinek minden évben ki volt téve. Ebből a területből Szelevény község érdekeltjei 1891-ben egyesülve a már 1876 óta fennálló „Tóköze—Istvánházi Társulat“-tal megalakították a „Szelevényi Ármen­tesítő Társulat“-ot. 1867-ben a tisza—sasi és csépai érdekeltek önerejükből mint „Sas—csépai magánöblözet“ igyekeztek területeiket megvédeni. Töltéseik azonban nem lévén kellő méretekkel ellátottak, az 1876, 1879, 1881 és 1888.-i nagyvizek mindannyiszor átszakították azokat. A községek a töltések újbóli kiépítésére és megerősítésére már képtelenek voltak s nyílásokat betömték ugyan, de újabb nagyobb építkezésbe nem bocsátkoztak. Ettől az időtől fogva a községek érdekeltjei folyton sürgették a tisza—kőröszugi öblözet teljes ár mentesítését, míg végre 1894-ben a fenti elnevezés alatt a társulat megalakult. Az így megalakult társulat árterét keletről a Hármaskőrös, délről és nyugatról a Tisza folyó, északról pedig egy kis részben a „Tóköze—Istvánházi Társulat“ ártere, nagyobb részben magas­latok határolják. A társulat, amint a töltés építésekkel elkészült, hozzáfogott a káros belvizek­nek levezetési munkáihoz és megépítette 72 km hosszú belvízcsatornáját. A társulat székhelye Szelevény. A társulat ügyeit a tisztviselőkön kívül egy 14 tagból álló választmány intézi. A társulat közigazgatásilag Jász-Nagy-Kun- Szolnok megye, műszaki szempontból a szolnoki m. kir. folyammérnöki hivata felügyelete alatt áll. A mentesítés előtt a területén volt : Szántó................................................................ 2,720 kát. hold Rét .................................................................... 7,786 „ Legelő................................................................ 1,574 „ ,, Terméketlen .................................................... 1,276 ,, „ Ö sszesen.......... 13,356 kát. hold.

Next

/
Oldalképek
Tartalom