Kenessey Béla: A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége (MMÉE Vízépítési Szakosztálya Budapest, 1931)
II. Tiszavölgyi társulatok
75 Földutak helyett elsőrendű műutak, sűrűn megépített vasúti hálózat, valamint hajóutak (Tiszán személyjárat és a Maroson teherjárat) a közlekedési viszonyokat össze sem hasonlíthatóvá tette a múltéval szemben. Az ármentesítő töltések létesítése után Szeged és Makó között kőburkolatú állami tranzverzális közút épült, Ó- és Újszentiván községek, Kiszombor—Nagyszentmiklós stb. községek kőburkolatú műúttal köttettek össze és így a közlekedés a szomszédos helyek között lehetővé és gyorsabbá vált. A lecsapolások óta pedig a mélyebben fekvő dülőutak a hosszantartó esőzések után is, tehát minden időben járhatóvá lettek. Az ármentesítések és lecsapolások óta az árterületen virágzó községek, ipartelepek és nagyszámban tanyák keletkeztek és legalább tízszeresen benépesedtek. Az ármentesítő töltések létesítése után épültek ki csak a vasutak, ú. m. : Szeged—Karlova—Nagybecskereki HÉV, a Szeged—Temesvári Máv. (Szeged— csöregi szakasza) és a Szeged—Csanádi vasút (Szőreg—Makó szakasza). A társulat érdekében a legtöbbet munkálkodtak Molnár Gyula társulati főmérnök, zombori Rónay Jenő társulati elnök, Jankó Ágoston igazgató, majd társulati miniszteri biztos és a társulatnak műszaki kara. 21. A Tisza—kőröszugi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat. Jász-Nagy-Kun-Szolnok megye déli sarkán, a Tisza és Hármaskőrös folyók, továbbá Szelevény, Csépa és Tiszasas községek határaiban elvonuló magaslatok által bezárt terület a Tisza és Kőrös folyók elöntéseinek minden évben ki volt téve. Ebből a területből Szelevény község érdekeltjei 1891-ben egyesülve a már 1876 óta fennálló „Tóköze—Istvánházi Társulat“-tal megalakították a „Szelevényi Ármentesítő Társulat“-ot. 1867-ben a tisza—sasi és csépai érdekeltek önerejükből mint „Sas—csépai magánöblözet“ igyekeztek területeiket megvédeni. Töltéseik azonban nem lévén kellő méretekkel ellátottak, az 1876, 1879, 1881 és 1888.-i nagyvizek mindannyiszor átszakították azokat. A községek a töltések újbóli kiépítésére és megerősítésére már képtelenek voltak s nyílásokat betömték ugyan, de újabb nagyobb építkezésbe nem bocsátkoztak. Ettől az időtől fogva a községek érdekeltjei folyton sürgették a tisza—kőröszugi öblözet teljes ár mentesítését, míg végre 1894-ben a fenti elnevezés alatt a társulat megalakult. Az így megalakult társulat árterét keletről a Hármaskőrös, délről és nyugatról a Tisza folyó, északról pedig egy kis részben a „Tóköze—Istvánházi Társulat“ ártere, nagyobb részben magaslatok határolják. A társulat, amint a töltés építésekkel elkészült, hozzáfogott a káros belvizeknek levezetési munkáihoz és megépítette 72 km hosszú belvízcsatornáját. A társulat székhelye Szelevény. A társulat ügyeit a tisztviselőkön kívül egy 14 tagból álló választmány intézi. A társulat közigazgatásilag Jász-Nagy-Kun- Szolnok megye, műszaki szempontból a szolnoki m. kir. folyammérnöki hivata felügyelete alatt áll. A mentesítés előtt a területén volt : Szántó................................................................ 2,720 kát. hold Rét .................................................................... 7,786 „ Legelő................................................................ 1,574 „ ,, Terméketlen .................................................... 1,276 ,, „ Ö sszesen.......... 13,356 kát. hold.
