Kenessey Béla: A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége (MMÉE Vízépítési Szakosztálya Budapest, 1931)
II. Tiszavölgyi társulatok
66 Jelenleg van : Szántó................................................................ 13,713 kát. hold Rét ................................................................... 500 „ „ L egelő................................................................ 1,700 „ „ Összesen.......... 15,913 kát. hold. A szántónövekedés tehát 8326 kát. hold. A kataszteri tiszta jövedelem volt a szántónál 18 P/k. h., a rétnél 15 P/k. h., a legelőnél 8 P/k. h. Az összes tiszta jövedelem tehát volt: 225,554 P. A jelenlegi kataszteri tiszta jövedelem : Szántóknál................................................................... 246,834 P R éteknél....................................................................... 7,500 „ Lege lőknél ................................................................... 13,600 „ Ö sszesen.......... 267,934 P. A kataszteri tiszta jövedelem emelkedése tehát 42,380 P. Az ártérben eddig ott lévő szikesek nagyon megjavultak. A társulat létesítése előtt szikes volt: Szántó................................................................ 1,500 kát. hold Rét ................................................................... 2,000 „ „ L egelő................................................................ 3,500 „ „ Összesen.......... 7,000 kát. hold. A társulat működése óta ebből már csak 4000 kát. hold maradt fenn, tehát a fogyatkozás 3000 kát. hold. A belvíztől mentesített terület 2500 kát. hold szántó, 100 kát. hold rét és 250 kát. hold legelő, összesen tehát 2850 kát. hold. A társulat megalakítása előtt évenként volt árvízi elöntés, s ily alkalommal 1300 kát. hold szántó, 6340 kát. hold rét és 4186 kát. hold legelő, összesen 11,826 kát. hold került víz alá. Mezőgazdaságilag ki nem használt terület nincs. A társulat befektetése az 1928. év végéig 1,377,209 P. Az egészségügyi viszonyok javultak. A közlekedési viszonyok szintén. Az új házhelyek kioszthatósága folytán az azelőtt vízállásos területek ma lakhatók. Az úthálózat kiépítésére az ármentesítés fejlesztő hatással volt. A társulat érdekében Isaák Gyula kir. tanácsos, társulati elnök, Károlyi Szilárd, Szilágyi János igazgató tettek legtöbbet. Ügyeit 29 tagú választmány intézi. Székhelye : Tárnáméra. Közigazgatásilag Heves vármegye, műszakilag a miskolci kultúrmérnöki hivatal felügyelete alatt áll. 15. A Kécske—kecskeméti tiszai Ármentesítő Társulat. Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyében a Tisza jobbpartján Ókéeskétől a kecskeméti Szikra csárdáig és innen Alpár községig lenyúló lapályos terület a Tisza elön-
