Kenessey Béla: A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége (MMÉE Vízépítési Szakosztálya Budapest, 1931)
II. Tiszavölgyi társulatok
58 séget a költségek jogos megosztása végett kebelébe kívánta vonni, az érdekeltség attól a gondolattól vezéreltetve, hogy a Berettyó-társulattal szemben, mint egyenjogú félnek módjában legyen az egyezkedés útjára lépni, az 1890. évben önálló társulattá alakult. Működését ezután nyomban megkezdette, a Berettyó társulattal kiegyezett, csatornahálózatát eredetileg 722, majd fokozatos fejlesztéssel 79'7 kilométer hosszaságban kiépítette. A társulat működése ezidőszerint csatornáinak fenntartására, azok további fejlesztésére és tökéletesítésére terjed ki. A társulat megalakulása előtt az ártéren volt: Mocsár ............................................................ 1,695 kát. hold Szántó................................................................ 6,050 „ „ Bét ................................................................... 9,070 „ L egelő............................................ ................. 7,706 „ Ö sszesen.......... 24,521 kát. hold A társulat megalakulása után a mentesített területen van : Szántó............................................................... 10,820 kát. hold R ét ................................................................... 9,116 „ L egelő............................................................... 4,585 „ Ö sszesen.......... 24,521 kát. hold Moc saras terület ma már nincsen. Szántóföld szaporulat 4770 kát. hold. A kataszteri tiszta jövedelem a szántónál 38,277-80 P-ről 92,530-80 P-re, a rétnél 41,667-40 P-ről 63,4832 P-re emelkedett, a legelő kát. tiszta jövedelme a terület lecsökkenése miatt 26,485-90 P-ről 15,879-50 P-re esett. Vagyis az össz- kataszteri tiszta jövedelem 106,381-10 P-ről 171,892-30 P-re emelkedett, s így a kát. tiszta jövedelem emelkedése 65,501-20 P. Az ártérben a megalakulás előtt az összes szikes 230 kát. hold volt, s jelenleg ugyanannyi van. A belvíztől az egész ártér mentesítve van. A társulat megalakulása előtt minden évben víz alá került mintegy 15,000 kát. hold. A megalakulás óta árvízi elöntés nem volt. Mezőgazdaságilag ki nem használt terület ma már nincs. 1928. év végéig a társulat befektetett tőkéje 1,216,745 P volt. Az egészségügyi állapotok igen tetemesen megjavultak ; a társulat működése folytán a malária teljesen megszűnt. A közlekedési viszonyok az út- és vasúthálózat fejlődésével lényegesen javultak. Az árterület népessége 50%-al, tanyák száma 200%-al emelkedett. A műúthálózat a szabályozás előtt 25 km, jelenleg 148 km. Vasúti hálózat volt a megalakulás előtt 62 km, jelenleg van 112 km. A társulat ügyeit 20 tagból álló választmány intézi. Közigazgatásilag Hajdú vármegye, másrészt a debreceni kultúrmérnöki hivatal alá tartozik. A társulat érdekében a legtöbbet tett: gróf Szajpáry Gyula, báró Vécsey József, gróf Szajpáry György, Bernáth István, Babies József, Simonffy Imre.
