Kenessey Béla: A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége (MMÉE Vízépítési Szakosztálya Budapest, 1931)
II. Tiszavölgyi társulatok
Kert, szőlő, erdő ............................................. 224 kát. hold Nádas ............................................................ 510 „ ,, T erméketlen .................................................... 1,156 ,, ,, Ö sszesen.......... 58,866 kát. hold. A z ártér egész területében mutatkozó többlet a Felső szabolcsi társulattal történt határkiigazításból eredt. Szántóföld-szaporulat 30,053 kát. hold. A kataszteri tiszta jövedelem 408,655 P. Az ártérben levő szikes jelenleg 5,960 kát. hold. Hogy korábban mennyi volt, azt nem lehet megállapítani. A belvíztől az ártér túlnyomó részben mentesítve van. A társulatnak a Lónyay-csatorna baloldalán, a beletorkoló főcsatornák mentén összesen 32-8 km árvédelmi töltése van. A védett terület kisebb öblözetekből áll. A töltések teljes kiépítése előtt 11 ízben fordult elő töltésszakadás 100—100 hold nagyságú elöntésekkel. A társulat megalakulása előtt mezőgazdaságilag ki nem használható terület 30,524 kát. hold volt, jelenleg csak 1156 kát. hold. Az 1928. év végéig a társulati munkákba 5,345,419 P-t fektettek be. A szabályozás előtt a malária igen gyakori betegség volt. Ma a hivatalos kimutatás szerint a társulat működési területén évente csak 2—3 eset fordul elő. A társulat alakulása óta, működési területén 157 km h. é. vasút és 299 km kőút épült s a korábban járhatatlan utak is közlekedésre alkalmasakká lettek. A belvízlevezetés lehetővé tette, hogy a h. é. vasutak és kőutak aránylag alacsonyabb töltésekkel, tehát kevesebb földmunkával épülhettek meg. Nyíregyháza városában a régi ártéri részeken egészen új városrészek épültek fel s a társulat kötelékébe tartozó községekben is nagy kiterjedésű területeken épültek lakóházak. A társulat érdekében legtöbbet tettek : gróf Károlyi Tibor, Meczner Gyula, Gadl Elek, Bogáthy József, Kállay András, dr. Mezőssy Béla és Mikecz Dezső. 8. Alsószabolcsi tiszai Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat. Az 1845-ben megalakult „Tiszadobi társulat“ mely gróf Széchenyi István kezdeményezésére már 1846-ban megkezdte a töltésépítési munkákat, 1892-ig nagyon sok változáson ment át. Ekkor kapta meg mai alakjában elhatárolását. Ugyanekkor az ártérfejlesztési eljárás is befejeztetvén, a Berettyó vízszabályozó és ármentesítő társulat közötti határvonalat megállapították. A mai árteret a Tisza balpartján észak és kelet felé a szabolcsi és hajdumegyei fennsíkok, délről a tiszafüredi magaslatok, majd a Középtiszai és Berettyó vízszabályozó társulat árterei határolják. A töltéseket a tiszai árvizeknek megfelelően több ízben meg kellett emelni és erősíteni. Mai állapotukban a töltések hossza 186,495 m. A társulat a töltésekkel megvédett területek belvizeinek rendezését 1895-ben kezdette meg. Székhelye Debrecen, ügyeit a tisztikar közreműködésével 24 tagból álló választmány intézi. Közigazgatásilag Hajdú megye, műszaki szempontból pedig a sátoraljaújhelyi m. kir. folyammérnöki hivatal felügyelete alatt áll. 55
