Kenessey Béla: A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége (MMÉE Vízépítési Szakosztálya Budapest, 1931)
II. Tiszavölgyi társulatok
53 a belvizek levezetésére megépültek a fő- és mellékcsatornák. A főcsatornák a Tiszába torkolnak. Alacsony tiszai vízálláskor gravitációval viszik le a vizet, magasabb vízálláskor pedig a torkolatoknál megépített szivattyútelepek emelik át azt a Tiszába. A belvízlevezető berendezés tökéletesen beváltotta a hozzáfűzött reményeket s annak dacára, hogy mindössze két esztendeje van üzemben, a mezőgazda- sági termelésben úgy mennyiségileg, mint minőségileg hatalmas gyarapodás észlelhető. A társulati belvízártér 15,553 kát. hold. Ebből Szántó................................................................ 10,036 kát. hold Rét .................................................................... 1,800 „ „ Legek) .......................................... 1,814 „ Ö sszesen .......... 13,650 kát. hold. A különbség 1902 kát. hold a csatornákra, utakra és a mezőgazdaságilag ki nem használt területekre esik. A mezőgazdaságilag ki nem használható terület 1488 kát. hold. A kataszteri tiszta jövedelem holdankint : Szántónál .............................................................................. 6-61 P Rétnél .................................................................................. 6-70 ,, Legelőnél .............................................................................. 4-67 ,, A kataszteri tiszta jövedelem összesen 86,863 P. Ezek a számadatok a szabályozás előtti állapotra vonatkoznak, minthogy a belvízlevezetési munkálatok nincsenek befejezve és új osztályozás még nem történt. Az ártérben szikesek nem voltak. Ma sincsenek. A társulati munkákba befektetett összeg az 1928. év végéig 971,147 P. A belvízlevezetés óta az egészségügyi és közlekedési viszonyok lényegesen megjavultak. Az ottani birtokosok beismerése szerint a belvízlevezetésnek áldásos haszna van, amit igazol az a körülmény is, hogy a társulat érdekeltségi területe az 1927. évben önként belépő kisgazdák 145 holdjával gyarapodott. A belvízlevezetési munkáknál legtöbbet munkálkodtak : gróf Zichy Andor, báró Harkányi János, lovag Róthkugel Arnold ártéri birtokosok. Tervező- és építőmérnökök : Dános Miklós, Nagy Ignác, Beliczay Endre és Szeszlér Ödön. A társulat székhelye Szerencs. Igazgatósága Sátoraljaújhelyen székel. Ügyeit 20 tagból álló választmány intézi. Közigazgatásilag Zemplén megye, műszaki szempontból a miskolci m. kir. kultúrmérnöki hivatal fennhatósága alá tartozik. 7. Nyírvíz Szabályozó Társulat. A Nyírvidék néven ismert és Szabolcs, Szatmár és Hajdú megyékre kiterjedő, leginkább homokos talajú terület a Tisza balpartján fekszik. Legmagasabb pontja Nyírbogát, ahonnan a terület keleti lejtője a Kraszna és az Ecsedi-láp felé, déli és délnyugati lejtője az Ér, illetve a Berettyó völgye felé, északi lejtője pedig a Tisza felé esik. A Nyírvíz szabályozó társulat ártere az északi lejtőn terül el és észak felől a Felsőszabolcsi társulat árteréhez, az úgynevezett Rétközhöz csatlakozik.
