Kenessey Béla: A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége (MMÉE Vízépítési Szakosztálya Budapest, 1931)
II. Tiszavölgyi társulatok
51 A bajon segítendő az érdekeltek 1846-ban társulattá alakultak és elsősorban a Tisza árvizei ellen emeltek védőtöltéseket. A töltéseket a Tisza újabb és újabb árvizeinek megfelelően több ízben meg kellett emelni és erősíteni. Hosszuk a Tisza mentén 73,200 m. Az árterületen összegyülemlő belvizek levezetéséhez a társulat már az 1863. évben hozzáfogott, de meggyőződtek arról, míg a Nyírvidék vizeinek külön elvezetéséről nem gondoskodnak, addig a belvízkérdés megoldottnak nem tekinthető. A „Nyírvízszabályozó társulattal“ 1879-ben azután ezt a kérdést is megoldották, és pedig úgy, hogy az utóbbi társulat anyagi hozzájárulásával a nyírvidéki dombok aljában az úgynevezett Lónyay-csatornával a nyírvidéki vizeket összegyűjtötték s töltések között egyenesen a Tiszába vezették le. Két szivattyúteleppel s a megfelelő csatornahálózattal most már a társulat belvízlevezetése is meg van oldva. A társulat székhelye Kisvárda. Hatóságilag Szabolcs megye, műszaki szempontból a sátoraljaújhelyi m. kir. folyammérnöki hivatal felügyelete alatt áll. A társulat ügyeit 30 tagból álló választmány intézi. A társulat megalakulása előtt az ősi ártér nagysága 78,377 kát. hold volt. A megalakulás után 101,640 kát. hold. Kataszteri tiszta jövedelem a megalakulás előtt 1879-ben 529,909 P volt, jelenleg 869,588 P. A mentesített területen a szikes legelő 219 kát. hold. Ugyanennyi volt a mentesítés előtt is. A belvíztől mentesített terület nagysága egyezik az ártérével, vagyis szintén 101,640 kát. hold. A társulat megalakulása előtt az ősi 78,377 kát. hold területből minden nagyobb árvíz elöntött 40,000 kát. holdat. Ebből a területből ma 38,000 kát. hold szántó, 2000 kát. hold pedig legelő. Mentesítés előtt mezőgazdaságilag az egész terület nem volt kihasználva, jelenleg pedig csak körülbelül 400 kát. hold kihasználatlan. A társulatba befektetett tőke 15,744,558 P. A malária a múltban nagy mértékben el volt terjedve, ma teljesen megszűnt. A társulat megalakulása előtt a terület járhatatlan nádas és ingovány volt. Ma elsőrendű kiépített közutakkal sűrűn behálózva, gazdag és fejlődő községeknek ad létalapot. A népesség, mely a megalakulás előtt halászatból és állattenyésztésből élt, megkétszereződött. Ma egyedüli foglalkozása a földmívelés. Kizárólag a mentesítés tette lehetővé a körülbelül 190 km közút és körülbelül 63 km gazdasági vasút megépítését. A társulat megalakulásakor annak első elnöke Eröss Lajos ártéri nagybirtokos volt. Az 1854. évben a társulat újra alakulván, elnöke Lónyay Menyhért lett, aki elnöki tisztét a politikai pályán megfutott legmagasabb, miniszterelnöki állása mellett is, a társulat érdekében haláláig megtartotta. A társulat mély háláját azzal kívánta kimutatni, hogy halála után legfontosabb művét, a Nyírvíz-gyüjtőcsatornát az ő nevéről „Lónyay-csatornának“ nevezte el. Az 1884. év november havában Lónyay Menyhért elhalálozása folytán a megüresedett elnöki széket az elhúnyt iránti tiszteletből azonnal nem töltötték be, hanem az elnöki teendőket Kállay András alelnök végezte, akit az 1885. évben elnöknek választottak meg s aki ezt a tisztet az 1888. év augusztusáig viselte, amikor is az önkormányzat felfüggesztésével a társulati védművek kiépítésére és pénzügyeinek rendezésére gróf
