Kenessey Béla: A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége (MMÉE Vízépítési Szakosztálya Budapest, 1931)
II. Tiszavölgyi társulatok
45 határában a Mákparaszti nevű kerülőházig, azaz a régi Tur-mederig, végül a határt a Rátka ér és ebből kiinduló és Berence község alsó határánál a Szamosba torkoló övcsatorna alkotta volna. A társulat a világháború alatt orosz foglyokkal csak a Tur-csatornának a torkolattól, vagyis Tiszapéterfalvától Csorna községig terjedő 4 km hosszú szakaszát építette ki. A trianoni határ a társulat árterületét három állam : magyar, román és csehszlovák területre vágta szét, melyből magyar területre a végrehajtott ártér- fejlesztés szerint 117,615 kát. hold esik. A társulat árterét most a tiszabecsi Batár- hídtól a komlódtótfalu—darai határig a trianoni határ, innen a Szamos folyó, a torkolatáig, a torkolattól a Tisza folyó határolja a Tiszabecsi Batár-hídig. A magyar társulat székhelyét Fehérgyarmatra tette át, működése azonban 1920—26-ig csak a meglevő hiányos árvédelmi töltések fenntartására szorítkozott. A vízrendezési munkálatok pénzhiány miatt és azért nem voltak megindíthatok, mert az alakulás alapjául szolgáló tervek, amelyeket a volt szatmári m. kir. folyammérnöki hivatal készített, a társulat szétdarabolása következtében és mert az utódállamok a tervezett, s részben kiépített tiszai Tur-csatorna közös költségen való kiépítéséhez nem járultak hozzá, nem volt többé alkalmas a vízrendezés végrehajtására. A társulat ügyeinek vezetésére 1926. évben kiküldött miniszteri biztos, Kövessy Győző ny. miniszteri tanácsos, mindenekelőtt a Túr szabályozásra és a vízrendezésre új terveket készített és azoknak jóváhagyása után a Túr szabályozási munkálatokat nyilvános versenytárgyalás útján vállalatba adta. A többi vízrendezési munkát házilag hajtotta végre. Ezt a nagyszabású vízrendezési és ármentesítési munkálatot a társulat 1927. évben kezdte meg és 1930, év végére csaknem teljesen bevégezte. Az előirányzottak teljes befejezése érdekében ugyanis a jövőben csak kisebb jelentőségű munkálatokat és másodrendű csatornákat kell a társulatnak végrehajtani. A társulat fizető árterülete 117,615 kát. hold. Kataszteri tiszta jövedelme átlag 8-7 P kát. holdanként, vagyis 922,713 P. Változása nincsen megállapítva. A mentesített területen számbavehető területű szikesek nincsenek. A belvíztől mentesített terület nagysága 79,200 kát. hold lesz. Mentesítés előtt 1902-től tízszer került árvíz alá a terület, úgyhogy a nagyobb árvizek egyszer 90,000 kát. holdat, más alkalommal 60—70,000 kát. holdat, minden évben pedig átlag 20—30,000 kát. holdat borítottak el. Mezőgazdaságilag ki nem használt terület (mocsaras, állóvizes) mentesítés előtt volt 28,605 kát. hold, ebből a mentesítés befejezése után marad mintegy 2000 kát. hold. A szántószaporulatra adat nincsen. Az 1928. év végéig befektetett tőke 7,725,494 pengő. A munkálatok végrehajtásának az az eredménye, hogy a társulat ártere mentesítve van a Tisza, Szamos és Tur-folyók elárasztása ellen és belvizei is minden kártétel nélkül levezethetők. A szabályozás lehetővé tette a műutak építését, mert a költséges nagy hidak helyett megfelelnek kisebb, így olcsóbb átereszek is, mert nem kell azokat magasan
