Kenessey Béla: A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége (MMÉE Vízépítési Szakosztálya Budapest, 1931)
I. Duna völgyi társulatok
25 A társulat érdekeltségébe tartozó területből a belvíztől mentesített terület a Rába ártéren mintegy ............................. 180,000 kát. hold a duna-lajtai ártéren mintegy ..................... 15,000 ,, ,, Ö sszesen.......... 195,000 kát. hold A belvizek levezetéséről 800 km hosszú belvízlevezető csatornahálózat és 4 szivattyútelep gondoskodik. E csatornahálózatot a társulat a közeljövőben a szűkebb érdekeltségek egyes helyi jelentőségű kívánalmainak kielégítésére még fejleszteni fogja. A társulati védművek kiépítése óta 1899. évben Győrnél az ú. n. Tákói töltés szakadása következtében Abda, Öttevény, Kunsziget és Pinnyéd községhatárok jelentékeny része víz alá került, 1900. évben pedig a Rába balparton Szany község határában volt 80 fm hosszú töltésszakadás. Az ezzel az alkalommal kitört árvíz főleg Sobor és Rábaszentandrás községeket veszélyeztette. A társulati védőtöltésnek 1905—1910. években történt megmagasítása és megerősítése óta mentesített területekre árvíz kitörni csak 1931 február havában tudott, amikor a Marcal balparti töltés átszakadása következtében a Marcal és Rába közötti ártérből 2960 hold került rövidebb időre víz alá. A társulat befektetése 1928. év végéig összesen 32,698,456 P. Az egészségi állapotok a társulat létesítése után, különösen mikor a belvíz- csatornák megépültek, kedvezően megváltoztak. Az egyes községek belterületén és azoknak szomszédságában a mocsarak és vizenyős területek le lettek csapolva. Az árterületen a társulati munkák befejezése után a közlekedési viszonyok lényegesen megjavultak. Különösen a Fertő-tótól keletre, a Hanság-csatorna mentén elterülő mintegy 60,000 kát. hold területű Hanságban. A belvízcsatornák megépítése előtt e terület legnagyobb részén az év egyes szakaszaiban közlekedni egyáltalában nem lehetett, minthogy víz alatt volt és a termékeket, mely főleg szénából és fából állott, ha egyáltalán vágni lehetett, csak kemény téli időben, keményre fagyott utak mellett lehetett kiszállítani. Most azonban e területek megművelése és megközelítése bármikor lehetséges, aminek következményeként kihasználásuk is tetemesen megnövekedett. A társulat megalakítása óta a régebben legtöbb árvízi kárt szenvedő rábca- és alsó-rábamenti községek lakossága erősen megnövekedett. Ugyanis azelőtt csak a régi községek településénél felhasznált, az árvízszín fölé emelkedő dombokon lehetett építkezni, most már a község mélyebben fekvő területein is nyugodtan lehet letelepedni. Ezenkívül nagyszámban épültek és épülnek a községek belterületein kívül tanyák, a Hanság területén uradalmi majorok. Az ármentesítés tette lehetővé a Hanságon átvezető fertővidéki vasút megépítését. A társulat megalakítása előtt különösen Kecskés Károly mérnök és Ujházy János kir. főmérnök foglalkoztak a Rába-vízrendszer rendezésének kérdésével és erre nagyobbszabású terveket dolgoztak ki. Majd a társulat megalakulása után Meiszner Ernő kir. főmérnök dolgozta ki a kivitelre került terveket, melyek szent- mártoni Radó Kálmán kormánybiztossága alatt valósítottak meg. Midőn pedig ezek befejeztével a társulat 1895-ben autonómiáját visszanyerte, gróf Cziráky Béla, ki 1911. évben történt elhalálozásáig, tehát 16 éven át volt a társulat elnöke, szerzett hervadhatatlan érdemeket a társulat vezetése körül. A háborút megelőző évtizedben eszközölt mintegy 10 millió korona beruházási munkálatokat néhai
