Károlyi Zsigmond: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon (Tankönyvkiadó, Budapest, 1960)
X. A XVIII. század vízimunkálatai Magyarországon
s így a török hódoltsági területeken mindenütt elterjedt, sőt török közvetítéssel az egész Földközi-tenger mellékén ismeretessé vált. így lett Spanyolország, Olaszország — főleg Lombardia — Európa legnagyobb rizstermelő területe.) Hazánkban a Délvidéken, a Dunántúlon, sőt Eger közelében is fellelték a török rizsöntözések nyomait. Az osztrák gyarmatosítók a déli határőrvidékekre nemcsak német, hanem francia és olasz telepeseket is hoztak, akik a török rizstermelés nyomait s a kedvező adottságokat felismerve, nálunk is tovább folytatták a hazájukban elterjedt rizstermelést. Szélesebb körű elterjedését sokáig az éppen akkor megindult lecsapo- lási munkálatok akadályozták: a hatóságok az állandó elárasztást kívánó rizstermelést — a mocsárláztól rettegő közvélemény nyomására — kénytelenek voltak rendeletileg korlátozni (1768). Ezeket az akadályokat II. József hárította el, aki felismerve a rizs- termelésben rejlő lehetőségeket, hatásos intézkedéseket hozott annak fejlesztése érdekében. Rizstermelésre alkalmas földeket ajándékozott egyes élelmes és vállalkozó kedvű olasz családoknak (Arizi, Limoni, Baldi stb.) Gataján, Omoron és Dentán, akiknek példáján fellelkesülve magyarok is elkezdték a rizstermelést. (A Keresztúriak Űj-Pécsett.) II. József nemcsak adómentességet biztosított számukra (bár az csak a nemeseknek járó kiváltság volt), hanem elrendelte azt is, hogy a kincstári uradalmak a nélkülözhető úrbéri munkaerőt engedjék át a rizstermelőknek. Így azután Limoni omori 300 holdas 1773-ban, majd Baldi dentai 250 holdas 1787-ben berendezett rizstelepének nagyszerű eredményei nyomán a rizstermelés annyira népszerűvé vált, hogy az 1791. évi összeírások csak a Berzava folyó mentén már 2284 kh rízsföldet mutattak ki. Ezek a rizsöntözések általában nagyüzemi jellegű, kapitalista vállalkozások voltak. A századfordulón azonban — talán a termelés intenzitásának fokozása érdekében, talán »a franciaországi változások« hatására felmerült a kisparaszti bérleti öntözések megvalósításának gondolata is, a kincstári földeken. Ez azonban már nem valósult meg. A nagy lendülettel fejlődő rizstermelésünk ugyanis néhány évvel II. József halála után — II. Lipót trónra lépése és »az alkotmány visszaállítása« hatására — II. József egyéb hasznos gazdasági intézkedéseinek sorsára jutott. A budai helytartótanács a »törvénytelenül« juttatott adományokat és kiváltságokat visszavonta, s ezzel a rizstermelés további fejlődését is megakasztotta. A kisebb rizstermelők sorra felhagytak a bizonyára kimerült és elsásosodott földek művelésével, a nagyobb tapasztalattal rendelkező ismert olasz rizstermelő családok közül is 90
