Károlyi Zsigmond: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon (Tankönyvkiadó, Budapest, 1960)

V. Vízierőhasznosítás – vízimalmok

törő, paprikatörő, olajütő, posztóványoló, puskaportörő malmok és; az ércelőkészítésnél használt érczúzóművek.107 Ezenkívül voltak még különleges szerkezetű sajtoló malmok és fűrészmalmok is. A csertörő malom először 1366-ban, az olajütő malom a XIV. században (1379-ben), a kendertörő malom a XVII. században, az ecet- és borkészítésre használt gyümölcsőrlő malmok a XVI. szá­zadban, a paprikaütő a XVIII. században, a posztóványoló malom a XII. században, a fűrészmalom a XV. században (Bártfa 1435), az érczúzó malmok ugyancsak a XV. században, a papirosmalmok pedig a XVII. században jelennek meg okleveleinkben.108 A különleges ipari célokra használt malmok nem voltak min­dig feltétlenül külön építmények, hanem sokszor a gabonaőrlő malom egyik kereke hajtotta csak a ványoló szerkezetet vagy az egyéb törő, illetve zúzóművet, a kölyűt. Erről a fentidézett 1443. évi oklevél mellett több más okiratunk is tanúskodik. így pl. Iván lovag 1225-ből és Miklós lovag 1249-ből való végrendelete. Mindkettő olyan malmokat is említ, melyek egyik kereke posztót ványol. (»cuius una rota cryseum pannum pilat«.) Pozsony 1379. évi adólajstroma pedig arról ad számot, hogy egy András nevű molnár malmában ványoló legény is dolgozott stb. A vízimalmok számáról s általában a középkori magyar ma­lomipar gazdasági jelentőségéről ma még alig tudunk magunknak képet alkotni. Az azonban bizonyos, hogy a XI. századtól kezdve gombamódra szaporodó vízimalmok száma — ellentétben a mes­terséges halastavakéval — valóban több ezerre tehető. A Ma­gyar Statisztikai Közlemények 1896. évi »Magyarország malom­ipara 1894-ben-« c. kötete az 1894-ben működő malmok keletkezési idejét is közli. Ezek szerint a Magyarországon 1894-ben összesen fennálló 20 000 malom közül XI—XII. századi alapítású volt 1, a XII. századból való volt 6, a XIV. századból 13, a XV. századból 32, a XVI. századból 111, a XVII. századból 392, a XVIII. századból pedig 2346 malom. (A XIX. század elejétől kezdve szinte évtize­denként 1500—2000 malom létesült.) Közülük ún. nagy vízimalom volt a XIII. századból 2, a XV. századból 3, a XVII. századból 6, a XVIII. századból pedig 37. A többit a statisztika a kis vízimal­mok kategóriájába sorolta.109 • A magyar vízimalmokról az első számszerű adatunk — orszá­gos statisztika — sajnos csak 1715-ből és 1720-ból való. Az 1720. évi,' tehát a török pusztítás utáni állapotokat rögzítő összeírás Ma­gyarországon és Erdélyben (Horváth—Szlavónország nélkül) 3292. 62

Next

/
Oldalképek
Tartalom