Károlyi Zsigmond: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon (Tankönyvkiadó, Budapest, 1960)
Jegyzetek a felhasznált forrásokról és irodalomról
245 Az egyes társulatokat összefogó Tiszavölgyi Társulatot ugyanis csak 1878-ban szervezték újjá. 246 A legutolsó műszaki összefoglalások Babos—Mayer i. m. — Botár Imre i. m. 247 Overmans H.: Die Theiss—Überschwemmungen . . . Bp. 1879. 56. lap. XVI. Ármentesítési és folyószabályozási munkálataink története 248 Pólya Béla: A vízügyi igazgatás története. = Gazdasági Mérnök.. 1880. 4. évf. 20—22. sz. 253—254., 265—267., 281—284. lap. — Tellyes- niczky János: A vízügyekre vonatkozó törvények és egyéb jelentősebb intézkedések. = A Magyar vízimunkálatok története, 1867—1927. Bp. 1929. V—X. lap. — Sajó Elemér: A vízügyi szolgálat szervezetének fejlődése, uo. 175—181. lap. Zuber Ferenc: Vízrajzi szolgálat. Uo. 169—174. lap. — Péch József: 'Országos vízjelző szolgálat Magyarországon. Bp. 1902. 54 lap, 1 térk. (A m. kir. földmívelésügyi minister kiadványai. 1901. 26. sz.) — Lászlóffy Woldemár: A magyar vízrajzi szolgálat 70 éve. — Beszámoló a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 1954. évi munkásságáról. 4—35. lap. Bibliogr. 33—35. lap. 249 Fekete András: Árvízvédelmünk százéves fejlődésének elemzése. = Stat. Szle. 1958. 36. évf. 6. sz. 509—522. 1. és Ár és belvízvédelmünk közgazdasági vonatkozásai. = Közg. Szle. 19571 4. évf. 10. sz. 1092— 1100. lap. 250 A Tisza hajdan és most. Szerk. Péch József és Sziberth Arthur 1—4. köt. Bp. 1898—1906. (A m. kir. földmívelésügyi minister kiadványai.) — Lászlóffy-Böhm Woldemár: A Tiszavölgy. Vízrajzi leírás és a vízimunkálatok ismertetése. 1833—1932. = V. K. 1932. 14. évf. 2. sz. 108—142. lap. (És klny.) Beszámoló jelentés a Mississippi-szabályozás vezetősége számára. 351 Tőry Kálmán: A Duna szabályozása. Bp. 1952. 454 lap, 8 t. Bibliogr, 405—410. lap. 252 Tellyesniczky János: A vízügyekre vonatkozó törvények... c. i. m. valamint Schmidt Elek i. ,m. 70—72. lap. 253 A magyar vízimunkálatok részletesebb történetének lesz a feladata megmutatni, hogy mérnökeinknek milyen társadalmi, gazdasági és bürokratikus akadályokkal kellett megküzdeniük a természet erőinek megfékezése során. Itt csak egy-két példát említhetünk meg arra vonatkozólag, hogy az uralkodó társadalmi rendszer, a kormány milyen vétkes könnyelműséggel és nemtörődömséggel kezelte a vízügyeket. — Micskey Imre: Vízépítési ügyeink kezelése és az ügyvitel nehézségei (Gazdasági Mérnök. 1882. 6. évf. 18—20. sz. 177—178., 185—187., 194— 196. lap.) c. cikkében leírja, hogy bár az önálló közmunka- és közlekedésügyi minisztérium fenntartásának indoka a vízépítés fontossága volt, a minisztérium legmellőzöttebb osztálya éppen a vízépítészeti szakosztály. Még rosszabb volt a helyzet a kinti szerveknél. Itt ugyanis a folyammérnöki hivatalok nagy részét a takarékosságra való hivatkozással megszüntették, a régi és munkaterületüket — a folyó vízjárását, illetve az egyes folyószakaszokat — ismerő mérnököket pedig ide-oda dobálták. A közigazgatás hibáin kívül az érdekeltségek befolyása •— a tervek egyéni érdekek szerinti módosítása — is súlyos károkat okozott. 290
