Károlyi Zsigmond: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon (Tankönyvkiadó, Budapest, 1960)
Jegyzetek a felhasznált forrásokról és irodalomról
> illetve leíráson alapul. Ld.r Réthly Antal: Magyarország éghajlata. Bp. 1937. 35 lap. ÍM. Kir. Orsz. Meteorológiai és Földmágnességi Intézet kisebb kiadványai. Üj sorozat 3. sz.) Továbbá: Teleki i. m. 2. köt. 420—428. lap stb. 7 Magyarország helye Európa talajtérképén, növényföldrajzi és állattenyésztési térképén: »Európa földövei a talajnemek által jellemezve (főleg Glinka ábrázolása alapján).-« Prinz—Teleki i. m. 2. köt. 59. lap. 8 »Európa növényzeti földövei (főleg Drude után)« uo. 60. lap. 9 »Európa állattenyésztésének főbb határvonalai« uo. 205. lap. 10 Magyarország talajviszonyainak és növényföldrajzi viszonyainak változatosságát szemléltető térképek Prinz szerint: »A termelés nyers térszínének minősége« uo. 57. lap. 11 »Az éghajlati talajövek (Treitz után)« uo. 159. lap. 12 »A növénytakaró magassági övezeteinek elterjedése« uo. 81. lap. 13 »A növénytakaró ezer év előtti általános képe« uo. 72. lap 14 Hómán—Szekfű: Magyar történet. 1. köt. 144—145. lap. (»A magyar törzsek elhelyezkedése az új hazában« c. térkép.) A kérdés tömör összefoglalását »az eddigi növényföldrajzi, tájnövénytani, talajtani, föld- szerkezettani és földtörténeti kutatások eredményeinek« alapján ld. Prinz Gyula: A magyar növénytakaró és talaja. = Földr. Közi. 1935, 63. köt. 205—215. lap. 15 A gazdaságföldrajz nemcsak a vízimérnökök számára szokatlan, de általában is könnyen félreérthető szóhasználattal vízellátásnak nevezte azt, amit pontosabban »víz(zel való) ellátottságnak« kellene mondani. Ezért a továbbiakban a korábbi szóhasználattól eltérően vízellátottságról beszélek. (Ld. Prinz Gyula: Magyar földrajz... c. i. m. 2. köt. 115—140. lap.) 16 Uo. 116. laptól. 17 Ld. Hóman—Szekfű korábban hivatkozott térképét; a kérdés részletesebb ismertetését pedig később a 33—37. lapon. 18 E fejezetben nem a folyók hidrológiai leírása, hanem azok kialakulásának gazdaságtörténeti szempontból való értékelése: a vízrajz gazdasági szerepének jellemzése a feladat. 19 Már a magyar medence vízrajza történetének feltárására irányuló első kísérlet is hangsúlyozza folyóink medrének^ fiatalságát: Fekete Zsigmond: Magyarország vizei múltjának és vízépítésének történelme a magyarok beköltözéséig. Bp. 1882, (39—51. lapig.) 20 Ld. Cholnoky Jenő korábban idézett elméletét a folyók szakasz- jellegéről. [3] 21 Ld. Prinz i. m. 124—128. lap. A Fertő és a Hanság hidrológiai leírását ld.: Károlyi Zoltán: A Hanság és a Fertő-tó rendezési kérdéseinek fejlődése. = V. K. 1955, 291—332. lap. A vízrajz történetére vonatkozó adatokat — Ortvay munkája nyomán — a helytörténeti irodalom rendszerezi. Pl. Timaffy László: A Szigetköz vízrajza. Diss. Mosonmagyaróvár, 1939, 32 lap, 3 t., 1 térk. 22 A Pozsonyi Gazdasági Egyesület kimutatása. Ismerteti Timaffy i. m. 24. lap. 23 A csallóközi Duna-szakasz mederváltozásaira jellemző, hogy az érsekújvári Duna-ág még a XVIII. sz. elején is főág volt — Marsigli térképe szerint. (1728.) Ld. Zawadowski Alfréd: Magyarország vizeinek statisztikája. Szerk. — —. Bp. 1891, 1—2. köt. — 1. köt. 3. lap. 265