Károlyi Zsigmond: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon (Tankönyvkiadó, Budapest, 1960)
I. Magyarország természeti adottságai – gazdaságföldrajzi és vízrajzi viszonyai és azok történeti változásai
tabb formában, minden földrajzi tényező kiterjedését, határait bemutató térképen. / Európa éghajlati térképén hazánk a három fő éghajlati övezet: a száraz nyarú mediterrán, a kiegyenlített hőmérsékletű és csapadékú nyugat-európai és a szélsőséges kontinentális, vagy kelet-európai zóna hármas találkozási pontján fekszik. Ez az érintkezés egy különleges éghajlattípust eredményez, melyet »ku- koricaklímának-« neveznek s amely világszerte csak az ilyen éghajlati zónák találkozásánál és viszonylag kis területen jön létre. Jellemzője a nyári esőmaximum, a derűs nyárvége, és a csapadékszegény télvége. ('Jellemző, hogy középhőmérséklete 2 C°-kal magasabb, mint ami földrajzi szélességi fokának világátlagban megfelelne; ^csapadékviszonyaira pedig, hogy közepes vízellátott- ságú, Jún. humidus ország a csapadékszegény aridus övezet határán. Általánosságban: Magyarország az óceáni klímájú Európa legkontinentálisabb klímatája, melynek zárt medencéjében a külső éghajlati hatások letompulnak, a különböző éphaj lattípusok egybefolynak, területileg és évszakonként is keverednek.0 Ez a tény egyik legfontosabb és legalapvetőbb gazdaság- földrajzi adottságunk. De ebből fakad számos gazdaságföldrajzilag kedvező adottságunk is, .melyet különösen jellemeznek az európai talaj övék elterjedését, valamint növényzeti földöveit és a rajtuk élő haszonállatok elterjedését, változatosságát feltüntető állattenyésztési térképek. A sötét mezőségi talajok foltjainak jelentkezése a hamuszínű erdőtalajok területén belül, a két talajtípus földrajzi foltjainak ölelkezése hazánk területén,7 megfelel a tarka erdő övezetében az euráziai puszta távoli elszakított szigeteiként feltűnő füvespuszta foltjainak.8 Hogy ezeknek az övezeteknek a találkozási helye mezőgazdaságilag milyen kedvező adottságokat teremt, azt jól mutatja az állattenyésztési övezetek elterjedése.9 Eszerint ugyanis a különböző állattenyésztési területek, a négy fő haszonállat elterjedésének (a ló, a szarvasmarha, a juh és a sertés) övei éppen Magyarország területén találkoznak úgy, hogy ez ország területe valamennyi övezetbe beleesik. Ezek mögött a durva egyszerűsítésre korlátozott ábrázolások mögött azonban — a domborzat s az ezzel kapcsolatos csapadékeloszlás és inszoláció, a hőmérsékleti viszonyok, valamint a növényföldrajzi alakulatok történeti változásai stb. hatására — a valóságban még kedvezőbb, differenciáltabb gazdaság-földrajzi adottságok rejlenek. Talajviszonyaink és növényföldrajzi viszonyaink különböző szempontok szerint szerkesztett térképei az 14
