Károlyi Zsigmond: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon (Tankönyvkiadó, Budapest, 1960)
XII. A reformkor vízügyi programjának előkészítői: Vedres István és Beszédes József
tett területeken egy — a szarvasi és keszthelyi tangazdaságokhoz hasonlítható — mintagazdaságot rendez be, mely a »vedresházi mintagazdaság« néven került be a magyar gazdaságtörténelembe. Ez a vállalkozás egészen más jellegű kezdeményezés volt, mint a korabeli bérleti-majorsági agrárkapitalista vállalkozások, amelyek elsősorban a gabona- vagy a gyapjúkonjunktúrát kívánták kihasználni. Vedrest vállalkozásában az újító-nevelő szándék, az ésszerű »racionális« gazdálkodás bemutatása, eszméinek terjesztése vezette: »16 évi várakozás után — írta, amikor belekezdett vállalkozásába — elvállalom a munkát, nem haszonért, hanem becsületért, hogy megmutassam, miszerint nemcsak ánglus, vagy hollandus, hanem magyar ember 'is akad, mégpedig itt Szegeden, aki a közjó előmozdítása és hasznos példaadás végett nemcsak erejét, hanem értékeit is kockára teszi«.. ,185 Vedres, bérletén a legbelterjesebb gazdálkodást vezeti be, s az akkoriban még kevésbé elterjedt kukorica mellett elsősorban az ipari növények, dohány, len, kender termelésére fordított nagy gondot. Állandóan kísérletezett új, addig nem ismert, gyümölcs- és szőlőfajták meghonosításával, vetőmagvak javításával. Különösen sokat várt a selyem- és a pamuttermelés meghonosításától: az utakat, szántókat, legelőket szegélyező fasorok telepítésénél Szeged vidékén ő részesítette előnyben az eperfákat, s ő volt az első, aki hazánkban gyapottermeléssel kísérletezett. A nagyszerű mintagazdaságot az 1816-os árvíz ugyan elsöpörte, de Vedres újult erővel látott hozzá újjáépítéséhez. Néhány év múlva ismét állt a telep — a későbbi Vedresháza —, s Vedres újabb tervekkel, újításokkal folytatta úttörő munkáját egészen élete végéig. Foglalkozott a mezőgazdaság gépesítésének kérdéseivel, gazdasági-műszaki iskola felállítását tervezte, újszerű gabonaraktárakat építtetett, s a rétek hozamának fokozására öntöző berendezéseket tervezett. Beszédes József186 (1786—185 2) nemcsak szellemi utóda, követője volt Vedres Istvánnak, hanem rpár pályaválasztását is befolyásolta Szeged köztiszteletben álló városi mérnökének munkássága. Ennek hatására szakított szülei akarata ellenére a papi pályával, majd a Mérnöki Intézetben elvégezve tanulmányait, 1813-ban megszerezte a mérnöki oklevelet. Gyakorló mérnöki tevékenységét az előző években alakult Nádor-csatorna Társulatnál kezdte, azonban az ottani csekély fizetés miatt az Esterházyak szolgálatába szegődött uradalmi mérnökként. Számos kisebb víz- rendezési, malomépítési munkájával és szinte az egész Dunántúlra kiterjedő tevékenységével annyira ismertté tette magát, hogy a Társulat már 1816-ban visszahívta őt főmérnöknek. E Vízhasznosítás ... — 6393 113
