Károlyi Zsigmond: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon (Tankönyvkiadó, Budapest, 1960)

XI. Magyarország gazdasági viszonyai a XVIII–XIX. század fordulóján

A századforduló (1775—1825) vízimunkálatairól, vízépítésének színvonaláról ma már elég világos képet alkothatunk magunknak. Ismerjük a Mérnöki Intézet vízépítés-oktatásának tananyagát175 és a kor vízrajzi térképeit.176 Ismerjük a kor víziépítkezéseinek néhány nagyobb és számos kisebb alkotását és újabban — Fodor Ferenc kutatásai nyomán — már a kor csaknem valamennyi vízimérnökének működését is.177

Ebben az időben a megyei, városi vagy az Építési Igazgatóság keretében működő mérnököknek már egész serege dolgozott a magyar vizek rendezésének előkészítésén. Közülük a legjelentősebbek: a már ismertetett Bállá Antal (1739—1815), a Duna— Tisza-csatorna tervének készítője, Bedekovich Lőrinc (1750—?), a jászkun terület kiváló mérnöke, akinek nagyszerű térképei nemcsak időben előzik meg a II. József-féle katonai felvételt, hanem pontosságban felül is múlják azt, Beszédes József (1786—1852), akiről külön fejezetben kell megemlékeznem, Gáthy István (1780— 1859) előbb uradalmi mérnök, utóbb kiváló szakíró, Halász Gáspár (1787—1859) Beszédes József munkatársa, Huszár Mátyás (1780?—1843) Szatmár megye mérnöke, a Körösök felmérésének vezetője, egyike azon keveseknek, akik külföldi tanulmányutakon is tökéletesíthették szakmai tudásukat, Kiss József (1748—1813) a Ferenc-csatorna tervezője és építője, akinek munkásságáról már megemlékeztem, Laáb Gáspár (1747?) Moson megye mérnöke a szempczi (Szencz) Collegium Oeconomicum kiváló tanítványa, Lányi Sámuel (1791—1845), a Tisza-felmérés vezetője, Sexty András Szabolcs megye mérnöke, Tomcsányi Adám (1755— 18??) 1801-től a pesti Tudományegyetem fizika tanára, Vedres István (1765—1830) Szeged város nagynevű mérnöke és még sokan mások.

E mérnöki kar legkiválóbbjai a kor vízépítésének színvonalát különböző oldalról reprezentálják: Bállá kitűnő térképíró és tervező mérnök, Kiss József már nemcsak mint tervező, hanem mint kivitelező mérnök is megmutatta felkészültségét, Vedres István első nagy gazdasági mérnökünk, vagy »kultúrmérnökünk«, Beszédes Józsefben — Vedressel együtt a hazai vízépítési irodalom megteremtőjében — pedig már a vízgazdálkodás úttörőjét fedezhetjük fel.

107