Károlyi Zsigmond - Nemes Gerzson: Szolnok és a Közép-Tiszavidék vízügyi múltja III. rész, A vízgazdálkodás eredményei 1945-1975-ig. (Vízügyi Történeti Füzetek 10. Budapest, 1976)
1. A vízimunkálatok szerepe az újjáépítésben — és a korszerű vízgazdálkodás kialakulása
Minden központi irányítás, telefon sőt közlekedési lehetőségek nélkül, legtöbbször gyalog járták be területüket, magukra utalva, teljes felelőséggel tájékozódtak, szervezték és irányították a helyreállítási munkákat. 12 Erőfeszítéseik értékét fokozza, hogy munkájukat rendkívül nehéz körülmények között, alig 100 km-re a Budapest—Eger térségében még folyó súlyos harcoktól, a hadműveleti terület közvetlen mögöttes térségében végezték, ahol mindig és mindenütt elsősorban a katonai érdekek érvényesültek. Az egykorú feljegyzésekből kitűnik, hogy a középtiszavidéki társulatok a városi és községi nemzeti bizottságok és a társulati érdekeltségek támogatásával, valamint az illetékes szovjet katonai parancsnokság segítségével, már 1944. november és december havában nagyrészt elvégezték a töltések kijavítását — a legsúlyosabb bomba-kráterek és az átjárás megkönnyítésére készített átvágások kivételével. Ugyanakkor megszüntették a csatornahálózatban keletkezett súlyosabb lefolyási akadályokat is. 13 14 A munkálatokat az érdekelt községek közmunkaerejének igénybevételével hajtották végre, mivel a társulatok nem juthattak a bankokban elhelyezett pénzükhöz. Említést érdemel, hogy a legkorábban felszabadult területeken a Középtiszai Ármentesítő Társulat már dec. 2—1ő között Óballán, valamint dec. 10—20 között a Sebeséri Szivattyútelepen (a Hortobágy—Berettyó mellett) Diesel-üzemű gépeivel belvízátemelést végzett. 15 A Közép-Tiszavidék vízügyi szerveinek háborús veszteségeit egyrészt az egyidejű jegyzőkönyvekből és részletes iratokból, másrészt az Ideiglenes Nemzeti Kormány Földművelésügyi Minisztériuma Vízügyi Főosztályának összefoglaló jelentéséből ismerjük. 10 — 17 A védművek megrongálódása jellegét tekintve az egész területen azonosnak tekinthető. Jellemző tájékoztatást ad erre vonatkozólag a Középtiszai Ármentesítő Társulat 1945. febr. 22-én Kunhegyesen tartott rendes közgyűlésének jegyzőkönyve: 15 ,,A körülöttünk lefolyt harcok a társulati védművekben, szerszámokban és eszközökben igen nagy károkat okoztak. A tiszai védtöltés csaknem teljes hosszában megrongálódott. A gátat harci állásoknak, fedezékeknek használták fel, abban tűzgép-fészkeket, óvóhelyeket, lövészgödröket ástak, amelyeket futóárkokkal kötöttek össze. A gátat igen sok helyen keresztirányban is átvágták. Különösen nagyok a rongálódások az átkelési szakaszok környékén, Tiszaörvény—Tiszaszőllős, Abádszclók—Taskony és Tiszapüspöki—Szajol határában, az 1., 2., 5., 6., 8., 22. és 23. őrjáráson. A rongálódás nagyságára a szakaszmérnök példaképpen megemlíti a 2. sz. őrvonalat, ahol kb. 4 km hosszan 616 db tűzfészek volt beépítve és csaknem teljes hosszban összekötve lövészárkokkal." Az árvédelmi zsilipek közül a Miller torkolati zsilip zárószerkezete és az akna betonépítménye sérült meg súlyosan. Több fontos, nagyteljesítményű belvíz-szivattyútelep épülete és gépi berendezése is megrongálódott. A tiszai vasúti hidat támadó repülők bombáitól pusztult el a Milléri szivattyútelep felépítményi része és váltak üzemképtelenné gépi berendezései (1944. júl. 2-án, szept. 1-én és 3-án). A Sajfoki szivattyútelep kéményét a németek nov. 4-én robbantották fel. 13 Bombatalálat miatt vált üzemképtelenné a Taskonyi és a Hortobágy—Berettyó mellett a Sándoroki szivattyútelep. Súlyosan megrongálódott a Mirhó szivattyútelep is, amelyet a felszaporodott belvíz el is öntött. A Sebesérí szivattyútelepnek a kéményét érte találat. Az érfűi és a körtvélyesi átemelők meghajtó traktorait vitték el. A legtöbb helyen pedig a szivattyútelepek üzemanyagát malmok üzeméhez és kórházak fűtéséhez vették igénybe. 15 Sok helyütt ástak lövészállásokat, gépfegyverfészkeket a belvízi csatornahálózat töltéseiben is. Visszavonuláskor pedig minden jelentősebb vízfolyás és csatorna átereszeit, hídjait is felrobbantották. Másutt pedig hevenyészett földtöltésből építettek ideiglenes átkelési helyeket a csatornákban. Az árvédelmi telefonvonalak egy részét katonai célokra vették igénybe, más része pedig megsemmisült.