Károlyi Zsigmond - Nemes Gerzson: Szolnok és a Közép-Tiszavidék vízügyi múltja III. rész, A vízgazdálkodás eredményei 1945-1975-ig. (Vízügyi Történeti Füzetek 10. Budapest, 1976)

5. A „Tiszavölgy rendezésének" korszerű megoldása — a Tiszavölgyi Vízgazdálkodási Rendszer (TVR) keretében

(Ezzel kapcsolatban utalnunk kell arra, hogy a terület gazdaságtörténetének tanúsága szerint a helyi lakosságban mindenkor meg volt a törekvés arra, hogy a vidék differenciált termelésének jövedelmét „továbbfeldolgozással" : a helyi adottságoknak megfelelő állattartással (pl. baromfi- és tojástermeléssel, hizlalással stb.), valamint a növényi és állati termékek ipari feldolgozásával (malomipar, sütőipar stb.), sőt szállításával is növelje.)

159 Ezt különösen azért kell hangsúlyoznunk, mert a terület egészének vízkészlete — egyes helyek, pl. Szolnok, kedvező vízbeszerzési lehetőségei ellenére — szükségszerűen korlátozott, és mindenkor az is marad. A tartós és biztosan megalapozott területfejlesztés tehát csak a legkevésbé vízigényes iparokra, vagyis az élelmiszer-, textil-, agyag- és a helyi szempontból hasonlóképpen nélkülözhetetlen járműjavító iparra stb. épülhet.*

160 A vízellátás fejlődésének áttekintése során láttuk, hogy ennek korlátai — meghatározzák (sőt: korlátozzák) a települések fejlesztési lehetőségeit, és általában megszabják a terület településhálózatában kialakítható arányokat is. Példaként szolgálhat minden településfejlesztési feladat megoldásában, a megye településhálózat-fejlesztési tervének körültekintése, mely új Tisza- és Körös menti középfokú (és részleges középfokú) központok kialakítását tűzi célul — Tiszafüred, Abádszalók, Tiszaföldvár—Martfű és Kunszentmárton fejlesztésével. Az urbanizáció lehetőségeit, arányait és irányát megszabó erők fokozott érvényesülésével kell tehát számolni a jóval vízigényesebb iparosítás terén is. Mindaz, amit — a fentiekben — a két vízlépcső hatásterületére vonatkozóan megállapíthattunk, fokozottan áll a Csongrádi Vízlépcső hatásterületére, és főleg a Szolnok— Kecskemét—Cegléd—Csongrád által határolt területre: gyümölcs- és zöldségtermelésünk, illetve élelmiszer- és konzerviparunk egyik központjára. A térségben kialakítandó, mintegy 80 000 hektáros, korszerű, nagynyomású öntözőrendszer üzembeállítása — vagyis a klasszikus zöldség- és gyümölcstermelő területek bekapcsolása az öntözéses gazdálkodásba — nemcsak az öntözésfejlesztés korszerű elveinek érvényesítése, e területek kiterjesztése és színvonalának emelése szempontjából jelentős. Mindez a terület zöldség- és gyümölcstermelési és feldolgozási hagyományainak és tapasztalatainak kiterjesztésével — nemkülönben nemzetközi jelentőségű export-eredményeivel és kapcsolataival — irányt mutatóan befolyásolhatja majd az egész Közép-Tiszavidék mezőgazdasági, sőt általános gazdasági-társadalmi fejlődését is. (Itt ismét utalnunk kell arra, hogy a gyümölcs-, szőlő- és zöldségtermelés korábban is jelentős szerepet játszott területünk életében, nemcsak annak önellátását biztosította, hanem piacra is jutott belőle.** Hanyatlása az ártéri és a szárazgazdálkodás tájrendszerváltásának, illetve a mezőgazdasági árutermelés extenzív irányú deformálódásának volt a káros következménye. A gyümölcs- és zöldségtermelés mai központjainak és a szomszédos középtiszai területeknek egyetlen öntözőrendszerben való egyesítésétől tehát vidékünk egyik ősi termelési tevékenységének újjáélesztése várható. A természeti adottságok ugyanis megvannak hozzá, ez pedig nemcsak lehetőségeket, de feladatokat is jelent.) A korszerű területfejlesztés — az urbanizálódás perspektívájában -— számol a vízparti üdülésre: fürdésre, vízisportokra, horgászásra alkalmas, általában jó rekreációs lehetőségeket biztosító és jól megközelíthető üdülőövezetek kialakításának szükségességével is.

161 Mégpedig elsősorban a helyi lakosság ilyen irányú igényeinek kielégítése, de a túrizmus és az idegen* Szolnok megye regionális fejlesztési terve már reálisan számol ezzel az adottsággal, de még mindig nem beszél az öntözőrendszerek mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari központjairól és a távolabbi központokkal való összekapcsolásukról: a várható öntözéses többtermelés termékeinek feldolgozására és szállítására való felkészülésről. ** Lásd monográfiánk 1. füzetét a 107—109. lapon stb.