Károlyi Zsigmond - Nemes Gerzson: Szolnok és a Közép-Tiszavidék vízügyi múltja II. rész, A rendszeres szabályozások kora (1846-1944) (Vízügyi Történeti Füzetek 9. Budapest, 1975)

A rendszeres szabályozások előzményei és az előkészítő munkák

1. A rendszeres szabályozások előzményei és az előkészítő munkák „A Tiszavölgy rendezése", vagyis a folyó szabályozása és az országrésznyi terület ármentesítése, — majd vizeinek hasznosítása — olyan feladat volt, amelyhez hasonló méretű korábban nemcsak hazánkban, de Európa-szerte sem merült fel. Érthető tehát, hogy megoldása csak jóval a török uralom megszűnte után, a gazdasági újjászervezés kezdetétől számított mintegy másfélszázados társadalmi-gazdasági — valamint igazgatási és tudományos-műszaki — fejlődés után kerülhetett napirendre. A korábbi vízimunkálatok és vízhasználatok A vízimunkálatoknak, mint monográfiánk első részében láttuk, a Tisza völgyén is sokévszázados múltja volt — szerves részeként a terület sajátos, ősi, ártéri gazdálkodásának. A felmerült feladatok megoldásához azonban, bár nélkülözhetetlenek voltak hozzá, a vízépítési tevékenység helyi hagyományai és tapasztalatai nem lehettek elegendőek, A XVIII. században újjászerveződő gazdasági élet keretében kibontakozó vízépítési tevékenység kétirányú volt: egyrészt az ősi ártéri gazálkodás egyes elemei, a halászat-tógazdálkodás, a hajózás, a rét- és legelőöntözés (és lecsapolás) érdekeit, másrészt a kialakuló árutermelés, a majorsági gazdálkodás érdekeit szolgálta a termelésbe újonnan bevont földterületek árvédelmét biztosító helyi töltésekkel. Területünk három tájegysége — a Jászság, Kunság és a tiszamenti (árterületek — adottságainak megfelelően a szabad kerületekben inkább az ármentesitö, az ártéren a vízhasználati tevékenység volt túlsúlyban. A Kunság és a Jászság fejlettebb árutermelő területein a helyi, ártérperemi vagy határtöltéseken kívül korán megépültek az árvízi kitörések helyét (a fokokat) elzáró s nagy területek árvédelmét biztosító, első nagyobb ,,folyómenti gátak" is: a Mirhó-gát és a jászdózsai Tarna-gát. Mind a jász-kun kerületek ármentesítéseinek, mind a Tisza-mellék vízhasználatainak már akkor igen fontos szerepe volt a terület gazdasági életében: újjászerveződésében és gyors fejlődésében.* A régtől fogva jelentős tiszai hajózás érdekében is korán végeztek különböző munkálatokat. A nagyobb kanyarok nyakát pl. nem egyszer átvágták, hogy árvizek idejére megrövidítsék a hajózó utat. Az első hajózási tér* Lásd e monográfia 1. füzetét.