Károlyi Zsigmond - Nemes Gerzson: Szolnok és a Közép-Tiszavidék vízügyi múltja II. rész, A rendszeres szabályozások kora (1846-1944) (Vízügyi Történeti Füzetek 9. Budapest, 1975)
2. A Közép-Tisza szabályozása - 2.2. Ármentesítések, árvizek, árvízvédelem - 2.2.1. A töltések kiépítése (A ,,sürgős munkálatok" időszaka 1846—1879)
Az új gát 1875-ben átszakadt és a Sárszöget, valamint Nagyrév határának felső részét ismét elöntötte a víz. Az 1876-os rendkívüli árvíz már kártétel nélkül vonult le a helyreállított töltés előtt. 78 '" A fenti két társulat (7/a—b) érdekeltségeiből alakult meg 1876-ban, kibővített feladatkörrel, a Cibakházi Ármentesitö és Belvízszabályozó Társulat. (7.) A társulat 1880—82-ben 1,0 m-rel az 1879. évi árvízszint fölé magasította töltéseit, 1881-ben a tiszaugi szivornya közelében szokadt át a töltés és a betört árvíz mintegy 3400 kh-t (2000 ha-t) öntött el. Az 1888. évi rendkívüli árvíz ellen a társulat már eredményesen védekezett a megerősített töltéseken, bár a sárszögi zsilipnél, Tiszaugnál és a Sápi Holttisza áttöltésénél ismét kritikus helyzet alakult ki. (A társulathoz 1912-ben csatlakozott a Tisza—Köröszugi Ármentesitö Társulat is (7/c) és átmenetileg, 1922-ig, Szolnok—Csongrádi Ármentesitö és Belvizszabályozó Társulat néven működtek együtt.) A Cibakházi Ármentesitö és Belvízszabályozó Társulat (és elődei) ármentesítési és vízrendezési műveinek kiépítését és védelmét, a legküzdelmesebb években, 1863-tól 1877-ben bekövetkezett haláláig Erdélyi Lajos igazgató mérnök irányította. Utóda Ott Sándor, majd az 1919, évi politikai szerepléséről és talajjavító tevékenységéről egyaránt ismert kiváló mérnök, Küzdényi Szilárd lett.** A Tisza-Köröszugban elsőként a Tóköze—Istvánházi Társulat alakult meg 1876-ban (8 a) az azonosnevű öblözet érdekeltségéből. 4,5 km hosszú árvédelmi vonalat épített ki. (A társulathoz 1892-ben „vagyonközösség nélkül" csatlakozott a szelevényi öblözet érdekeltsége is s az új szervezet rövid ideig Szelevény—Istvánházi Ármentesitö és Belvízszabályozó Társulatként (8/b) működött tovább, mindaddig, amíg az érdekeltségi terület (Tiszasas—Csépa) további bővülésével 1894-ben megalakult a Tisza—Köröszugi Ármentesitö Társulat. (8 c.) A Tisza bal partján, Füredtől Csongrádig, 1851 —1876. között működött társulatok tevékenységének eredményeit az alábbi táblázat foglalja össze: 79 7. sz. táblázat A vízszabá 1 y o z á s i t á r s u 1 a t érdekelttöltéseinek alakulásának ségi terümegnevezése éve ill. műlete hossza költségei ködési ideje (magy. fm frt hold) fm frt (3.) Törökszentmiklósi Külön Egylet 1851—1885 17 764 26 285 411 637,— (4.) Örvény—Abádi Társulat 1858—1882 23 993 29 863 807 080,— (5.) Fegyvernek—Szakállasi Egylet 1863—1885 22 760 3 167 55 695,— (6.) Szalók—Tiszabői Árm. Társulat 1876—1882 a) Szalók—taskonyi 1846— 5 501 9 696 — b) Roffi 1847— 1 000 3 341 62 781,— c) Gyenda—tiszabői öblözet 1847(?) 3 373 6 827 156 199,— (7/a) Szolnok—Csongrád Balparti 1847(?) 156 199,— Arm. Társulat 1851—1876 14 465 32 426 262 346,— (7/b) Cibak—Sápi Árm. Társulat 1871—1876 4 329 5 266 143 943,— (8/a) Tóköze—Istvánházi Társulat 1876—1891 — 4 500 — Összesen : (39 650 ha) 92 185 121 584 1 899 681,— " Küzdényi Szilárd (1867—1945) társulati mérnök, a talajjavítás elfeledett úttörője. Jelentős találmánya a sekély termőrétegü szikes talajokon alkalmazott forgatás nélküli tárcsás talajművelő gép. 1919-ben a cibakházi és a szolnoki direktórium tagja.
