Károlyi Zsigmond - Nemes Gerzson: Szolnok és a Közép-Tiszavidék vízügyi múltja II. rész, A rendszeres szabályozások kora (1846-1944) (Vízügyi Történeti Füzetek 9. Budapest, 1975)
2. A Közép-Tisza szabályozása - 2.1. Az átvágásoktól a folyószabályozásig - 2.1.3. Az átvágások anyamederré fejlesztése — és a további mederszabályozási munkák
képező átvágások fejlesztése ekkor — ebben az utolsó fejlesztési szakaszban — bővült általános folyószabályozási programmá. A szervezeti fejlesztés az 1884-ben felállított és ekkorra cselekvőképes egységgé kiépített állami tiszai kotrópark esetében hatott a legközvetlenebbül a szabályozás munkájára: tevékenységének igen jelentős része volt a program sikeres végrehajtásában. Mivel az eddigi vízépítéstörténeti munkák, az egyetlen kortársi méltatást, Bogdánfy Ödön és Kovács-Sebestyén Aladár milleniumi ismertetését kivéve, alig foglalkoztak a folyamszabályozási kotrások hazai eredményeivel, itt kell kitérnünk rájuk. A Tisza-szabályozás utolsó szakaszában ugyanis — a Tiszán általában már 1884-től, a Közép-Tiszán pedig 1891-től — különösen nagy szerepet játszottak a „Tiszai m. kir. állami kotrások vezetősége" és a helyi folyammérnöki hivatalok közös kezelésében végzett kotrási munkák. Kotrók alkalmazására a Tiszán, Vásárhelyi munkaterve ellenére, mint említettük, csak az első nagy árvíz, az 1855. évi árvíz után került sor: egyrészt a „Vidra" rövid idejű kölcsönvételével, másrészt vállalkozói megbízás alapján. Egyik azonban az idő rövidsége, a másik pedig az üzembe állított kotrók elégtelen teljesítménye miatt nem hozott számottevő eredményt. A kiegyezés után csak annyi történt, hogy a korábbi Masjon—Teasdeale-céget egy újabb monopolhelyzetben levő társulás, a Hirschl— Holländer—Deutsch-cég váltotta fel (1870. ápr. 8.). A Tiszán ez a cég is csak két kis 16 LE-s kotrót (az Ipart és a Győzőt) tartott üzemben. Újabban vált ismeretessé, hogy -— jellemzően a tőkéseknek az államaparátusra gyakorolt befolyására — a tervezett állami kotrópark számára 1872-ben vásárolt első nagyobb kotrókat — a 45 LE-s Károlyt és Tiszát — is ennek a cégnek adták át „használatra", hogy ti. teljesíteni tudja évi 2—300 000 forintos munkavállalását, ami egyébként, a korabeli adatok szerint, több száz %-os profitot hozott számára. Az 1876, 1877 és 1879-es árvizek utáni „konjunktúra" első éveit is még ez a vállalkozás használta ki. A törvényhozás ekkor előbb 2 280 000, majd 500 000 forintot engedélyezett kotrásokra. Az 1880-as években erősödött az ellenállás a szakszerűtlen, eredménytelen és túl költséges vállalkozói munkával szemben és 1882-ben végre elhatározták az állami kotrópark kiépítését. Ez 1884-ben valósult meg az első három nagyteljesítményű 60 LE-s kotró, a Duna, Körös és Maros, valamint a szükséges vontatók és egyéb hajók üzembe állításával. A kotrópark gondozójának, a Tiszai m. kir. állami kotrások vezetőségének székhelye Szeged lett, téli kikötője pedig Algyőn volt. Az állami kotrópark első közép-tiszai munkálatainak, a 69. sz. cserőközi átmetszés kotrásának adatait részletesen ismerjük. 1884/1885-ben az átmetszés felső szakaszán képződött 699 m hosszú zátonyt távolították el 16 m szélességben. A munkát 258 munkanap alatt végezték el s a 43 190 m 3 föld eltávolítása (melyet a levágott kanyar elzárására használtak fel) 40 773 ft-ba került. (Az akkori 1 ft 18 kr vállalkozói egységárat tehát már a kezdet kezdetén sikerült 1 ft alá szorítani.) A gyovai zátony lényegesen nagyobb méretű (mederszabályozási) kotrásánál még nagyobb költségmegtakarítást értek el. A meder megoszlása miatt elzátonyosodott jobb oldali ágat 2790 m hosszban és 60 m szélességben kotorták ki és a kiemelt földet a sziget bal oldali ágának elzárására használták fel. 174 munkanap alatt 4 db (összesen 215 LE teljesítőképességű) kotró 384 624 m 3 földet emelt ki 148 849 Ft költséggel, vagyis köbméterenként 39 krajcáros egységáron, vagyis a korábbi vállalkozói árak egyharmadáért! (1889.) (A munka egyre jobb megszervezésével a következő években még további önköltségcsökkentést sikerült elérni. így az 1884—1892 közötti első kilenc üzemév átlagköltsége köbméterenként 38 kr lett.)
