Kaliczka László: Hegy- és dombvidéki vízrendezés (EJF, Baja, 1998)
10. Kisvízfolyások árvízvédelmi feladatai, lehetőségei
10. Kisvízfolyások árvízvédelmi feladatai, lehetőségei Ha a torlasz oly nagy, hogy a víz nem tudja megmozdítani, a víz a mederből kilépve elönti az árterületet. Ilyen esetekben az árterületen lévő lakóhelyek védelme elsődleges, de fontos az utak, vasutak, közmüvek védelme is. Lakott területek védelmére a hagyományos védekezési módszereit lehet alkalmazni. Tél, tél végén, a talaj fagyott állapota miatt, akkor nyúlgát építéséhez, akár homokzsák töltéséhez föld helyszínen termelés problémát okozhat. Megfelelő föld lelőhelyet fel kell tárni, meg kell a fagyott részt bontani, hogy a szükséges földmennyiség biztosítható legyen. A vízfolyáson levonuló jég torlaszainak kérdése már más jellegű gondokat vet fel. Mi történjen a zajló jég által létrehozott torlaszokkal? A nagy folyókon alkalmazott robbantással történő megbontása itt általában nem vezet célra, mert kicsi a vízfelület, kicsi a vízmélység (a torlasz alatt), a fellazítottjég, a torlasz helyétől néhány méterre ismét fennakadhat. Gyakorlati tapasztalataink szerint kisvízfolyáson kialakuló jégtorlaszt, a megbontás során, a partra célszerű kirakni, ha egyáltalán a torlasz környéke megközelíthető. Vízfolyás esetén a kisvízfolyás medrében lévő jeget több kilométer hosszúságban kotrógéppel megbontottuk, a jégfelületbe csatornát vágva vezettük le a vizeket. (A jég megbontását egy fenéklépcsö felett indítottuk, hogy a zajló jégtáblák a fenéklépcső alatt rakódjanak le. Jeges árvíz elleni védekezés során is döntő a hely ismerete, a lehetősége, adottságok kihasználása. Hidaknál megakadó jég esetében, a torlasz megbontása lehet a védekezés megoldása. Téli idő végén a fagyott talajon helyi mélyedésekben, belterületeken, kialakulhatnak vízborítások. A vízborítások oka valószínűleg az, hogy vagy nincs vízlevezető árok, vagy ha van, elhanyagolt, a vizet nem vezeti. Ilyen esetekben meg kell kísérelni a gravitációs levezetés érdekében a földmedret megnyitni. Ha ez beépítettség és a közmüvek miatt a fagyott talajon nem oldható meg, nem marad más, mint a szivaty- tyúval való átemelés. 10.6. PR kapcsolat, közvélemény felé történő tájékoztatás A korábbi évek, évtizedek alatt a vízépítési tevékenység, a legkülönb vízgazdálkodási létesítmények tervezési és megvalósítási ügyét abszolút szakmai kérdésnek tekintettük, amelyről a közvélemény, a lakosság, de még az érintettek tájékoztatását sem tartottuk szükségesnek, illetve fel sem merült annak gondolata, hogy a tervezett munkákra vonatkozó ismertetést az állampolgárok számára megadjuk. Természetesen az nemcsak a vízépítési munkák, hanem minden egyéb területet érintő ügyben hasonló magatartás alakult ki. Kialakult egy speciális, szakmai kifejezésmód is, amelyet a szakmabeliek tökéletesen értettek, de a külső hallgató, a látszólag magyar nyelvű szövegből alig értett valamit. Ezekre a problémákra is visszavezethetők azok a vízügyi tevékenységgel elhangzott, elhangzó támadások, amelyek mintegy 8-10 éve folyamatosnak is tekinthetők. A korábbi magatartáson változtatni szükséges. A tervező a terveket a megrendelő(k) által szervezett fórumon ismertesse. Ha változatokat is tartalmaz a terv, a változatok közül kiválasztott megoldás indoklása is javasolt. A témák tárgyalásánál az alkalmazott szakmai kifejezések, közönség számára is érhető nyelvezettel kerüljön ismertetésre. (Ha lehet, kerüljük a szakmai szlogeneket.) A kérdés tárgyalásánál el kell mondani azt, hogy például Ausztriában egy kb. 25 km hosszú vízpótló csatorna építését megelőzően, a terveket készítő szervezet, külön tájékoztatási osztályt hozott létre, amelynek feladata a tervezett mű minél szélesebb körben ismertetése volt. Természetesen ehhez megfelelő időre is szükség van. Hazánk mai gyakorlata alig ad időt a tervezésre, ezen belül a műszaki feladatokra sincs elég idő. 94 Készült a Phare Program támogatásával a HU - 94.05 0101-L0018/14 sz projekt keretében
