Kaliczka László: Hegy- és dombvidéki vízrendezés (EJF, Baja, 1998)
7. Engedélyezés
7. Engedélyezés- vízrendezési célú talajvédelmi létesítmények. A vízrendezési beavatkozások környezet szerinti hatásvizsgálata a tágabb értelemben vett vízi környezetre is kiterjedjen. Meg kell becsülni a hatásterületet, amelynek része a vízi környezet (a víz, a meder, a parti sáv, a részvízgyűjtő és a teljes vízgyűjtő). A hatásterületen belül vizsgálni kell a területek élővilágát, meteorológiai, geomorfológiai, talajtani tulajdonságait és a jellemző emberi tevékenység körülményeit, a rendezés előtt és a rendezés után. Várható- e? és milyen változás lehet a rendezés után. Vízrendezésnek a környezetre gyakorolt hatását vizsgálni kell:- a környezeti elemekre:- a földre,- a vízre,- a levegőre,- az élővilágra,- az épített környezetre,- a környezeti rendszerekre:- az ökoszisztémára,- a települési környezetre,- a tájra az okozott mennyiségi és minőségi változások feltárásával. A vizsgálatnak ki kell terjednie arra, milyen változások következhetnek be:- az építés idején,- az üzemeltetés során,- a létesítmény megszűntetése esetén (pl. meder betöltés). Részleteiben: az egyes elemek ill. rendszerek változtatásának vizsgálatánál mire kell kiterjedni Föld, mennyiségi hatások elsősorban az építés idején keletkeznek. Mi történik a kitermelt földdel? Hogyan deponáljuk? Elterítjük? Elszállítjuk? Hogyan takarjuk? Ideiglenesen igénybevett terület rendezése hogyan történik? Talajvízszint változása és hatása ?, lesz-e? Ha igen, milyen mértékig? Altalajt érő hatások? Esetleg az alapközetet érintő hatások? Termőtalaj szennyezés lehetőségei, javítás módja? (Ezen belül: munkagépek szennyező hatása hogyan jelenik meg) Talaj szerkezetében, vízháztartásban, sóforgalomban esetleges változások? Termőtalaj lepusztulás, völgyek hordalék terhelésének változása milyen lesz? Felszíni formák megváltozás hatásai? Víz:_vízrendezés a vízgyűjtőterületre és magában a mederben lévő vízre hat. Vízrendezés a lefolyási viszonyokat változtatja. Ennek hatása: a talajra, felszíni és felszín alatti vízkészletre, az élővilágra, az épített elemekre? Építés alatti vízelvezetés megoldás, a hatása? (Időszakos elöntés? Talajvízszint változás?) Gépekből származó vízminőség romlás? Felszíni lefolyás változtatás hatása a talajvízre? Esetleges tározás, vagy lecsapolás hatásai? Vízelvezetés tervezett mértékének hatásai? Hordalékterhelés változásai és hatásai? Vízszintváltozások hatása? Vonalvezetés megváltoztatás hatásai? Keresztszelvény változás hatása? Partrendezés, parti sáv rendezés hatásai? Levegő: vízrendezési müvek levegőre való hatása, az építés, a fenntartás idején? A felszín közeli lejtésben, fizikai, kémiai, biológiai és esztétikai hatások jelentkezhetnek (pl. fák kitermelésével, megszűnik a széltörö hatás, por kerül a levegőbe, hófogó hatás megszűnik, stb.) Páratartalom változása következhet be egy korábbi vízterület mocsár megszűnése, a növényzet letermelése esetén. Mindezek együttjárhatnak a mikroklíma változtatás lehetőségével. Van-e vízparti üdülési lehetőség a rendezés előtt, Rendezés után történik-e változás? Élővilág: A vízrendezés fizikai, kémiai, biológiai hatásokat okozhat az élővilágban. A változások lehetnek egyszeriek és folyamatosak. Egyszeri hatás jöhet létre az építés során, folyamatos hatás az üzemeltetés során is kialakulhat. Egyszeri hatás lehet a kivitelezés során az állatvilág (madara, négylábúak) 76 Készült a Phare Program támogatásával a HU - 94.05 0101-L0018/14 sz. projekt keretében
