Kaliczka László: Hegy- és dombvidéki vízrendezés (EJF, Baja, 1998)
5. Vízfolyásrendezés tervezése
5. Vízfolyásrendezés tervezése A vízmosás meghatározott szelvényeiben, a vízmosás fölött olyan kötelet feszítünk át, amelyen 2-3-5 méteres távolságokban, kis súlyokkal ellátott köteleket erősítünk, amelyek a vízmosás fenekére érnek (felfekszenek). Ezután, a függő köteleket a fenékszint magasságában megjelöljük, esetleg ha beosztással vannak ellátva, függélyek szerint leolvassuk a vízszintes kötéltől való távolságot. A függőleges távolságokat a vízszintes kötés belógása miatt egyszerű módszerrel korrigáljuk. A módszer két párhuzamos alapvonalat tételez fel. A vízmosás felmérésnél fényképek felvétele javasolt. A fényképek nagy segítséget nyújthatnak a helyszín felidézésével a tervezőnek. A helyszíni felmérés idején, különösen, ha a vízmosás réteges talajszelvényben alakult ki, a rétegek közelítő elhelyezkedését, rétegvastagságokat határozzuk meg A rétegből talajmechanikai vizsgálathoz a mintákat vegyük meg. A vízmosás növényzetét a felmérés, területbejárás idején határozzuk meg. (Fák fajtájára, méretére, fásszárú növényekre, gyomnövényekre, bokrokra vonatkozó adatok az erdészeti jellegű beavatkozások tervezéséhez szükségesek.) Vízmosások tervezése előtt javasoljuk a régi kataszteri térképek vízmosásra vonatkozó adatait elemezni. A térképezés időpontjában rögzített térképi állapot és a felmérés során tapasztalt állapotból a vízmosás változására lehet következtetéseket levonni. A térképi vizsgálatnál a tulajdonviszonyok tisztázására is sort kell keríteni. A vízmosás felmérésénél, a vízmosás peremén lévő létesítmények, épületek, utak, vezetékek helyzetére, veszélyeztetettségére is figyelemmel kell lenni. Tervezés Vízmosáskötö gát tervezése során a gáttestet méretezni kell a várható passzív földnyomásra Méretezni kell elcsúszás ellen, kiborulás ellen. Méretezni kell az alapozást a várható támfal súlyának figyelembevételével, a talajmechanikában megismert szabályok figyelembevételével. A vízmosáskötö gátat hidraulikai szempontból is méretezni kell. A megépített gátnak vezetni kell a Q , %-Q3%-os árvízi vízmennyiségeket. (Q , %-os vízelvezetésre méretezzük a belterületen lévő vízmosások müveit, Q3%-ra a külterületi müveket) A vízmosások vízgyűjtőterülete általában az 1 km2-t nem haladja meg. Oly kis vízgyűjtővel kell foglalkozni, amelyek árvízi vízhozam meghatározására az általánosan alkalmazott módszerek nem alkalmasak. A mértékadó vízmennyiség meghatározását, a hidrológia tantárgyban megismert módon a csapadék mennyiségéből, az összegyülekezési időből célszerű számítani. Vízmosás hossz-szelvényének tervezés A vízmosás hossz-szelvénynek tervezése, a gátak kiosztását jelenti, melyek megépítése után a vízmosásban a hordalékképződés megszűnik, a levonuló víz elragadó ereje és a talaj ellenállása egyensúlyba kerül. A gátak elhelyezése ezért nagyon fontos, mert ha a gátak közötti esés a szükségesnél nagyobb, a hordalékmozgás nem áll meg, ha az esés kisebb, felesleges gátak építésére kerülhet sor. A fenékesés számítása Weimen Béla vizsgálatai nyomán a következő módon történhet: A vízmosásból, a hordalékból mintákat kell venni és meg kell határozni azok szemeloszlási görbéjét. A szemeloszlási görbét négy frakcióra bontjuk:- finom homok, ahol d = 0,05-0,5 mm- durva homok d = 0,5-2,0 mm- murva d = 2,0-5,0 mm- durva kavics d = 5,0-40,0 mm Készült a Phare Program támogatásával a HU - 94.05 0101-L0018/14 sz. projekt keretében 49