Kaliczka László: Hegy- és dombvidéki vízrendezés (EJF, Baja, 1998)
5. Vízfolyásrendezés tervezése
5. Vízfolyásrendezés tervezése Vannak olyan létesítmények, amelyek csak záportározási feladatokat látnak el, az érkező víztömeget felfogják, csak annyi vizet eresztenek át, amelyet a tározó alatti mederszakasz szállítani tud. A záportározó a felfogott vizet lassan leereszti és a tározótér az év nagyobb részében üresen áll A tározótérbe ily létesítmények esetén semmilyen építmény elhelyezését nem szabad megengedni. Használata rét, legelő műveléssel történhet. A víztározók - völgyzárógátas - tározóterén megy át a vízfolyás medre, ezért gondoskodni kell a kis- és középvizek átvezetését biztosító műtárgyról és az árvizek átvezetését biztosító ún. árapasztókról. Az árapasztó lehet műtárgy, de lehet megkerülő csatornás létesítmény is, amely meghatározott duzzasztás fölötti vizeket elvezeti. 6.52 ábra A víztározók hidrológiai méretezésével a Hidrológia tantárgy keretein belül lehet megismerkedni. A tározók töltései, a kisvízfolyások völgyeiben földből készülnek. A tározók töltésanyaga nem agyag, hanem lehetőség szerint homokos vályog. Az agyag mint vízzárómag szerepelhet, mert az időjárástól változik. Nedves időben duzzad, száraz időben megszárad, repedezik. Ezért agyagot csak a töltés belsejében, az időjárástól védve szabad csak beépíteni. 6.53 ábra A töltések kialakításánál a töltésalap megtisztítása és a töltésalapot jelentő "fogazás" elkészítése után, a föld rétegeket, maximum 30-50 cm vastagságban, kissé víz felé döntött rétegekben szabad beépíteni, folyamatos tömörítéssel. A töltés vízfelöli rézsűjét általában 1:2 rézsűhajlással esetleg nádpadkával, a vízoldali rézsűt 1:2-1:3 rézsűhajlással szokás kialakítani A vízoldali rézsűt hullámverés ellen rözsemüvel, esetleg szilárd burkolattal el kell látni. A vízfeletti rézsűt ill. a mentett oldali rézsűt füvesítéssel kell védeni. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy 2,0 m töltésmagasságig nem kell környezeti hatástanulmányt készíteni, 2,0 m töltésmagasság felett viszont környezeti hatástanulmány nélkül nem lehet környezeti szakhatósági szakvéleményt kapni. 5.11. Különleges feladatok a Balatonba, Velencei-tóba torkolló vízfolyásoknál A tavakba torkolló vízfolyásoknál a vizek minőségének védelmét is figyelembe kell venni. A vízfolyások vízminőség védelmi feladatainál a következőkre szükséges figyelni:- uszadékok megfogása- olaj vegyszerszennyeződések megfogása- hordalék, iszap visszatartása. Uszadékok: részben a vízfolyás medrében keletkezett növényi részek (lekaszált növényi részek, faágak) ill. a lakosság által a mederbe helyezett (öntött) hulladékok, műanyagok. A tavak medrébe jutó, korhadó anyagok oxigén felvételükkel károsan befolyásolják a víz minőségét, ill. a víz felszínén úszó különböző anyagok (csomagoló szerek) látványa meglehetősen zavaró. Mind az élövízfolyásokból, mind az időszakos vízvezetökböl az árhullámok nagy mennyiségű uszadé- kot visznek a tavak medrébe. Olaj, vegyszerszennyezödések a vízfolyásokon akár ipari, akár kommunális, de mezőgazdasági vagy közlekedési szervezetek tevékenységéből is származhatnak. Kismennyiségü (1 m3) olajból is nagy vízfelületet boríthat vékony olajréteg, amely elpusztíthatja a vízi életet. Az esetleges vegyszer szennyeződések pedig elpusztíthatja a teljes vízi élővilágot. Meg kell oldani az olajszennyeződések torkolat előtti megfogását, vegyszerszennyezödés esetén a szennyezett viz mederből történő kitermelését. Hordalék, iszap visszatartó művekkel a vízgyűjtő mezőgazdasági területeiről lemosott kemikáliákkal szennyezett hordalékokat igyekszünk visszafogni. Készült a Phare Program támogatásával a HU - 94.05 0101-L0018/14 sz. projekt keretében 45
