Kaliczka László: Hegy- és dombvidéki vízrendezés (EJF, Baja, 1998)
5. Vízfolyásrendezés tervezése
5, Vízfolyásrendezés tervezése A vízfolyások belterületi szakaszain kialakított szilárd burkolatok lehetőség szerint minél kisebb felületet adjanak. A szemlélő laikus, általában ezekről alakítja ki véleményét a vízügyi szakemberek munkájáról, ha környezetvédelmi kérdésekről kell véleményt mondani. Szükségtelen, hogy kisvízfolyások medrében, ahol néhány liter víz folyik a mederfenéken, a rézsűt több méter hosszú betonburkolat fedje. Vasaltbeton ill. vasbetonburkolatok is készülhetnek a medrek biztosítására. A vasalást nem statikai okok miatt, hanem a burkolat állékonyságának biztosítása végett helyezik el. A vasaltbeton burkolatoknál is található előregyártott elemekből készülő mederbiztosítás. Ilyen elemek a KDT lap néven ismert elemek. A KDT lapokból esészeszelvényt közelítő mederszelvény is kialakítható 6.46 ábra. A mederbiztosításoknál különböző más anyagokat is felhasználnak. Számos anyag kísérletképpen jelenik meg. Ilyen anyag például a bazaltgyapot, amelyet a rézsű biztosítására alkalmaztak. A drótfonattal körülvett anyag kiváló rézsűbiztosító anyagnak bizonyult. A rézsűt jól védte, természetes anyag, nem ad oly felületet, amely természetellenes. Sajnos költséges megoldás. Új anyagokkal, eszközökkel a jövőben is foglalkozni szükséges. Keresni kell az új lehetőségeket, megállapítani mi lehet jó anyag, jó megoldás. (Ilyen megállapításokat lehetett tenni pl, a különböző műanyag hálókra.) 5.7. Keresztezési műtárgyak Vízfolyások esetében keresztezési műtárgyaknak nevezzük a hidakat és átereszeket. A hidak, átereszek hidraulikai méretezésére az 1965-ös évben az akkori Közlekedési Minisztérium és az Országos Vízügyi Hivatal közös rendeletet adott ki 28/1965. szám alatt. A hidakra és átereszekre a közúti hídszabályzat mellett érvényes a hidraulikai méretezésre vonatkozó előírás is. Az utak keresztezik a vízfolyás völgyét, medrét, ezzel befolyásolják a vízgyűjtőről levonuló árvizeket, A hidaknak biztosítani kell a mértékadó árvizek kártétel nélküli átvezetését. A völgyet keresztező utak esetében, ha az út a terepszintből kiemelkedő töltésen helyezkedik el, a hidakat a Q 1 %-os árvízi vízhozam elvezetésére kell méretezni úgy, hogy a híd duzzasztása és a híd szelvényében kialakuló sebességnövekedés ne haladja meg a rendeletben előírt mértéket. (Duzzasztás külterületeken 12 cm-t, belterületen 10 cm-t ne haladja meg, sebességnövekedés 10 %-nál nagyobb ne legyen.) Ha az út a terepből nem emelkedik ki, a hídnyílásnak a Q3%-os víz átvezetését kell biztosítani A híd nyílásméretét az illetékes vízügyi igazgatóság határozza meg, írásbeli szakvélemény formájában. A hidak méretezésénél magasságilag nagyon lényeges a szerkezet alsó éle, illetve az alapozás szintje A szerkezet alsó élét úgy kell meghatározni, hogy ha a a Q ! % >120 m3/sec-nél az árvízszint felett 1,0 m-re 120 m3/sec > Q , o/o > 80 m3/sec-nél az árvízszint felett 0,7 m-re 80 m3/sec > Q,% - nél az árvízszint felett 0,5 m-re legyen. Hidak alapozásánál az alapok alsó síkját úgy kell meghatározni, hogy az a távlatilag megtervezett mederfenék alatt legalább 0,8 m-re legyen. Hidak duzzasztását a következőképpen határozzuk meg: A 6.48 ábrán tüntetjük fel a betűjelzések értelmezését. F : a meder műtárgy nélküli szelvényterülete Fy a F' ill. F" jelzett területek összege: (F, = F' + F" Fh : a keresztszelvény területe a híd beépítése után FH = F - F, v0 : a vízfolyásban a híd építése előtti sebesség m : vízmélység a hídépítés előtt Készült a Phare Program támogatásával a HU - 94.05 0101-L0018/14 sz. projekt keretében 41
