Kalapis Zoltán: Régi vízivilág a Bácskában és Bánátban (Forum, Újvidék, 1993)
A pusztapéklai rizstelep avagy az öntözés kezdete a Bácskában
hanem azért, mert az angol érdekeltségű csatornavállalat nem találta meg ebben számítását, az új államnak pedig nem volt pénze, s ha volt, nemzetgazdasági okokból fontosabbnak ítélt programokba ruházta be. A második világháború után egy ideig úgy tűnt, hogy az öntözés ügye végképp elmozdul a holtpontról, s le is kerül a napirendről. Mint utólag kiderült, nem így történt, bár a „program” fele mégis megvalósult: elmozdult ugyan a holtpontról, de a napirendről nem került le. Az alapozás 1957-ben kezdődött és 1977-ben fejeződött be: e két évtizedben készült el a Duna—Tisza—Duna-vízrendszer, Nikola Mirkov (1890—1957) tervei alapján. A világviszonylatban is jelentős vállalkozással (az itteni munkálatok során 55 százalékkal több földet mozgattak meg, mint a Szuezi-csatorna építésekor) több mint 500 000 hektár öntözésére nyílt alkalom, azaz Vajdaság termőföldjének harminc százalékára. Sajnos, a következő lépésre már nem volt erő: a fő- és szárnyvezetékek sok helyütt nem készültek el, s így ez a hatalmas érték kiaknázatlanul áll. A tervezett 500 000 hektár öntözése helyett csak 40 000 hektáron van erre lehetőség, s nagy kérdés, hogy a felületi és esőszerű öntözésre szolgáló berendezések működnek-e mindenütt. Mit is mondott Türr István, amikor végképp belátta, hogy a Ferenc József-csatom a, a többi nélkülözhetetlen munka befejezetlensége miatt, nem lesz képes eleget tenni rendeltetésének: nagy test, karok és lábak nélkül! S mit szólna Nikola Mirkov, a budapesti műegyetem egykori hallgatója (1913-ban szerezte meg mérnöki képesítését), ha látná, hogy az általa megálmodott és a sok ezer munkáskéz által létrehozott csatorna vize milyen kihaszná- ladanul folyik le, s közben még erősen szennyeződik is? A XIX. század nyilván képtelen volt az öntözéses gazdálkodás ügyét tető alá hozni, a XX. század viszont elmulasztotta ezt megtenni, előbbre volt az egyik, a második, a harmadik háború, s ki tudja, még mi minden más. Most marad a XXI. század, marad a remény... (1992) l. <3zrás 152
