Kalapis Zoltán: Régi vízivilág a Bácskában és Bánátban (Forum, Újvidék, 1993)
Gondozott écskai állóvízből tógazdaság
is volt itt haltenyésztés emberi beavatkozással. Az átmeneti időszakban, 1891 és 1906 között, a Fehér-tó úgynevezett gondozott állóvíz volt, ahol az uradalom mesterséges módon igyekezett a halállományt növelni. „A gondozott állóvizek száma — írja a korábban már idézett jelentésében Landgráf János halászati felügyelő —, amelyekben leginkább süllőt tenyésztenek, szintén szaporodott öttel, területük azonban apadt az Écska határában fekvő Fehér-tóval, amely rendszeres üzemű tógazdaságok között foglal ezentúl helyet.” Más szavakkal: az écskai uradalom 1907-ig külterjes halászatot űzött, ettől kezdve pedig átállt a belterjes gazdálkodásra. A korszerű écskai üzem terveit — az uradalomnak a földművelődésügyi minisztériumhoz beadott kérvényére — az Országos Fíalászati Felügyelőség készítette el. Abban az időben a felügyelőségen három mérnök dolgozott: Landgráf János, Répássy Miklós és Corchus Béla. Ök már 1889 óta igen eredményesen együttműködtek a modern tógazdaságok megalakításában, úgyhogy közöttük kell keresnünk az écskai tógazdaság tervező mérnökét is. Elsősorban Répássy Miklósra kell gondolnunk, az ismert halászati szakíróra, a halászati felügyelőség későbbi vezetőjére, aki hármuk között az egyedüli gépészmérnök volt. Ez esetünkben nem mellékes körülmény, mivel Écskán a teleltetés új módját csak körszivattyú beállításával lehetett megoldani. Maga is írja 1907-ben a Halászat című szaklapban megjelent cikkében: „A teleltetés az adott viszonyok között természetes eséssel lehetetlen volt, mert sehol a közelben nem volt előállítható az a másfél-két méternyi vízszintkülönbség, amely a teleltető tavak megbízható működéséhez megkívánható... Mindennek figyelembe vételével ajánlottuk az uradalomnak a szivattyúzással való teleltetést.” A cikk egyébként is a szakember beszámolója újításáról, sikeres vállalkozásáról, sok technikai adattal, több helyszínrajzzal. Egy okkal több, hogy Répássy Miklósban lássuk az écskai halgazdaság első tervezőmérnökét. Az ezerholdas écskai halgazdaság fennállásának első évében 454 tonna halat fogtak ki a Fehér-tóból, a következő esztendő őszén pedig 724-et. Ezeket az adatokat Répássy Miklós közli már idézett könyvében. Bár az átlagos halhozam nem túlságosan nagy — az első évben 450 kilogramm, a második évben 700 kilogramm holdjáról -, az uradalom mégis elégedett lehetett. Korábban a bérbeadás 5000-6000 korona jövedelmet hozott, a halgazdaság viszont 1907-ben 25 000 koronát, 1908-ban pedig 50 000-et. Tiszta pénz volt ez, mert nem terhelte még a beruházás költsége sem, hiszen ezt, mint tudjuk, fedezte az állami kártérítés összege. Ez a szempont — minél kevesebb beruházás, minél nagyobb jövedelem — vezérelte később is az uradalmat, olyannyira, hogy olykor már a rablógazdálkodás fogalmát fedte. Ennek folytán a halgazdaság évtizedekig a kezdetleges haltenyésztési módnál maradt, sőt egy korszakban - az első világháború idején és utána — a gondozott állóvíz szintjére süllyedt. Az écskai uradalom azok közé a nagygazdaságok közé tartozott, amelyeknek tulajdonjoga a Jugoszláv Királyság megalakulása után változatlan maradt, az akkor végrehajtott agrárreform után is grófi birtok maradt. A halgazdaságok egyébként sem estek az agrárreform rendelkezései alá, emiatt Écskán nagyobb termőterületek kerültek újra víz alá. A birtok tulajdonosa gróf Harnancourt Félix Alice nevű leánya volt, aki éppen a fordulat éveiben vált el botrányos körülmények között Pallavicini őrgróftól — ennek emlékét egy polcnyi iratköteg őrzi a zrenjanini Apostoli Kormányzóság levéltárában -, s így a birtok kormányzásának terhe asszonyi vállra nehezedett. Ezt később Joca Lovrekovictyal, egy újvidéki halkereskedővel osztotta meg, akinek az écskai halgazdaságot bérbe adta, s akihez utóbb feleségül is ment. Ez a Lovrekovic minden hájjal megkent üzletember volt, de rossz gazdálkodó. A zágrábi Első Horvát Takarékpénztártól nagy hiteleket vett fel, s ezeket szakszerűtlenül beleölte a szikes szántókba, a halgazdaság bővítésébe. Súlyos milliókkal tartozott, a bank 120
