Kaján Imre (szerk.): Dokumentumok az 1838-as pest-budai árvíz történetéből (Források a vízügy múltjából 5. Budapest, 1988)

Az árvíz következtében beszennyeződött, vagy teljesen tönkrement fogyasztási cikkek és gyógyszerek, valamint a használhatatlanná vált állati takarmány eladása szigorúan tilos, amire a Városparancsnoki Hivatalnak alapos figyelmet kell fordítania. Pest szabad királyi város 1839. január 14.-i tanácsi gyűléséről Városi Tanács" (Igaz Rita fordítása) A pesti Tanácsot mindenfelől erős kritika érte az árvízkor tanúsított határozatlansága, tehetetlensége miatt. József nádor erélyes fellépése és személyes utasítása eredményeképp a városban árvízvédelmi gátakat emeltek és megszervezték a védelmi szolgálatot. Ennek első dokumentuma a rendelet, amely a főváros első árvízvédelmi szabályrendeletének is tekinthető. A rendelkezés jól láthatóan az 1838-as tapasztalatok alapján született meg. Megtalálható benne az összes olyan lehetőségre hozott intézkedés, amely a nagy árvízkor gondot okozott. Külön figyelmet fordítottak a jégtorlódások minél hamarabbi előrejelzésére, hogy a város az előkészületeket nyugodtan megtehesse. A Dunába torkolló városi szennycsatornák — amelyeken keresztül sok házat alámosott az 1838-as árvíz — elzárhatóságát szigorúan szabályozták. Ugyanúgy kellett intézkedni a hajósokról is, akik nem kis felzúdulást váltottak ki azzal, hogy csak drága pénzért voltak hajlandók a menekülőket szárazra fuvarozni. Most nyilvántartásba vették őket és árvízkor kötelesek voltak a Városparancsnokság szolgálatába állni... Úgy látszik, hogy a Városi Tanács — ha elegendő pénze nem is volt a Duna szabályozásához — nem akart esélyt adni egy újabb váratlan pusztításra. JEGYZET Vorschriften über das Verhalten vor, wahrend, und nach einer Überschwemmung der Königlichen Freistadt Pesth. Német nyelvű, 4 lapos, 8 oldalas nyomtatvány Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest gyűjteménye. B 614/2/1839.1.14.