Kaján Imre (szerk.): Dokumentumok az 1838-as pest-budai árvíz történetéből (Források a vízügy múltjából 5. Budapest, 1988)

Mivel olyan árvizek esetén, melyektől a jégtorlasz lefolyása miatt kell tartani, a legnagyobb fontossággal bír az a tény, hogy a közelgő veszélyről mind nappal, de különösképpen éjszaka rögtön tudomást szerezzünk, úgy a mindenkori jégzajlást az eddigiekhez hasonlóan lövésekkel kell az emberek tudomására hozni. Legnagyobb veszélyhelyzetben, például abban az esetben, ha valahol egy gátszakadás bekövetkezne, és a víz már a gátakon belül a városba beáramlana, a lakosságot harangszó fogja erre figyelmeztetni. Az árvíz alatt 28. § Mihelyt az áradás bekövetkezik, valamennyi előkészített intézményt szükség szerint és a helyi adottságoknak megfelelően működésbe kell léptetni. 29. § A kerületi bizottságok, akik legelőször jutnak abba a helyzetbe, hogy a helyi árvízből adódó, egyéni szükségleteket felismerjék, kötelesek, amennyire az csak a hatalmuktól telik, a következőkről gondoskodni: a) mindenekelőtt, hogy a még esetleg a földszinteken található embereket megmentsék az életveszélytől, s hogy más biztos helyeken elhelyezzék őket. b) hogy azok a betegek, akik nincsenek kórházban, orvosi segítséget és gyógyszereket kapjanak. c) hogy a még biztonságba nem helyezett jószág, különösképpen a lovak és a tehenek az istállókból késedelem nélkül a meghatározott helyekre vezettessenek. d) hogy az összeköttetés mind az utcákon, mind pedig a házak belsejében haladéktalanul megteremtessék, és a lehetőség szerint, az árvíz növekedésétől, vagy csökkenésétől függően vagy az előírt módon hajók segítségével, vagy ahol az lehetséges, lépcsőkön és kocsik által folyamatosan fenntartassák. Ennélfogva a Városparancsnoki Hivatal és a kerületek élére állított városi tanácsosok fognak felelősség terhe mellett arról gondoskodni, hogy efféle kocsik megfelelő mennyiségben legyenek tartalékban. e) hogy a közönség, amely abban a helyzetben van, hogy a közlekedésből divatot csináljon, a hajósoktól és fuvarosoktól ne csikarhasson ki fizetséget. f) hogy az úgynevezett ,,Mentőházakban" az orvosok, azután a bábák, a kéményseprők, az ácsok és az őrség jelen legyenek, s a mentőhajók minden tartozékukkal rendelkezésre álljanak. g) hogy abban az esetben, ha az áradás éjszaka következne be, a szokásos utcai világítás mellett minden házban mind az utcára, mind pedig az udvari terekre néző több,ablakot világítsanak ki, hogy ezáltal a végrehajtandó biztonsági intézkedések kivitelét megkönnyítsék. h) hogy a szegényeknek, akik a 23. paragrafusban említett három napra elegendő élelmiszertartalékot nem tudták előteremteni, az elengedhetetlenül szükséges kenyér, hús, só stb. igényét, valamint fa, szalma és más hasonló szükségletét a kerületi bizottság által elkészített elfogadási bizonylat ellenében közköltségen kiosszák. i) hogy ha minden előkészület ellenére mégis halálos emberi balesetek fordulnának elő, úgy a holttesteket azonnal szállítsák a kórházba és azonosításukat végezzék el. k) hogy a megtalált állati tetemeket minden késedelem nélkül távolítsák el, amire a Városparancsnokságnak is különösképpen ügyelnie kell. Végül pedig I) hogyha az árvíz alatt bizonyos épületek további lakhatósága veszélyessé válnék, ez ügyben azonnal tegyék meg a szükséges biztonsági intézkedéseket, vagy ha a körülmények úgy kívánják, az ezekben lakó bérlőket telepítsék ki.