Kaján Imre (szerk.): Dokumentumok az 1838-as pest-budai árvíz történetéből (Források a vízügy múltjából 5. Budapest, 1988)

ehhez szükséges napszámosokat már eleve összeírja és ezeket rábírja arra, hogy mindenkori parancsra, azonnal teremjenek helyükön és a munkából való elbocsájtásukig ne távozzanak el onnan. Továbbá: a városi intéző dolga, hogy minden zsiliphez a: pontosan hozzámért és megfelelően számozott putrellfákat készenlétben tartsa, és ezeket ideiglenesen, a valódi szükséghelyzet felléptéig, a szomszédos házak egyikébe megőrzésre letétbe helyezze; végül pedig ő kell arról is gondoskodjon, hogy a zsilipek elrekesztéséhez szükséges anyagok és eszközök elegendő mennyiségben és idejében megérkezzenek a helyszínre. 8. § Amennyiben a zsilipek néhány napon keresztül lezárva maradnának, úgy mielőtt még a kanálisok üledékvízzel megtelnének, ezek kiemelését és elvezetését meg kell kezdeni. E célból az 1. számú Rákos-zsilipnél, ahol is tudniillik a belvizek áramlása a legnagyobb, nagyobb méretű vízszivattyúkat, másutt pedig a hely engedte adottságoknak megfelelően kisebbeket kell felállítani. 9. § A szivattyúk felállítását, valamint az ehhez szükséges napszámosoknak és általában ezeknek a munkáknak a teljes vezetését a városi mérnököknek a városi intézővel egyetértésben kell megvalósítaniuk. 10. § Hogy megbízható értesüléseket kapjunk arról, mikor következik be jégtorlasz képződése következtében a hajózás szüneteltetése a Dunán, a városi tanács az alsóbb Duna-vidékekre vonatkozólag a nagytekintélyű Magyar Királyi Helytartóság útján fog tudomást szerezni, a felsőbb területekre vonatkozólag pedig Vác, Esztergom, Komárom, Győr és Pozsony városainak tanácsai felszólíttatnak, hogy 8 naponként, nagyobb veszély esetén azonban minden 24 órában stafétafutók segítségével, a jégtorlasz mindenkori helyzetéről beszámolót küldjenek Pest város tanácsának. 11. § Abban az időszakban, amikor egy jégtorlasz várható keletkezése miatt a Dunán szünetel a hajózás, az összes malmokat és élőhal-tartályokat azonnal el kell szállítani innen, s az erre kijelölt helyen kell kikötni őket. Az összes többi hajót is, különösen a híd alatt lévőket el kell hordani, és Óbudára, vagy valahová máshová téli állásba kell helyezni őket. 12. § A Városparancsnoki Hivatal tenni fog róla, hogy a hajók tulajdonosai a fenti intézkedéseket pontosan végrehajtsák. Nyakaskodás esetén a Városparancsnok a Városi Tanácsnak jelentést fog erről tenni, aminek következtében az ilyenféle hajókat hivatalos úton azonnal zár alá veszik, s a tulajdonosok költségén a fent említett módon eltávolítják. 13. § A Városkapitányi Hivatalnak hasonlóképpen össze kell írnia a helybeli hajósszemélyzetet, azután a halászokat, a molnárokat és más, a víziközlekedésben jártas embereket, s a kereszt- és családi név, valamint a lakóhely feltüntetésével, és a készenlétben lévő hajók számával egyetemben, s ezt az összeírást azzal a megjegyzéssel, hogy mennyiben elegendőek a meglévő hajók és más közlekedési eszközök, vagy hol kellene-e esetleg többet is szerezni, még ugyanannak az évnek november havában a Városi Tanácsnak be kell terjeszteni. A hajókat folytatólagos számozással és az utca nevének — ahová tartoznak — a megjelölésével kell ellátni, valamint fel kell szerelni a szükséges tartozékokkal, mint evező, ülés, csákány, ülődeszkák stb.