Kaján Imre (szerk.): Dokumentumok az 1838-as pest-budai árvíz történetéből (Források a vízügy múltjából 5. Budapest, 1988)

12. ÉRTESÍTÉS AZ ÚJ ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ELKÉSZÜLTÉRŐL ÉS AZ ÉPÍTÉSI TILALOM FELOLDÁSÁRÓL

1 „Hirdetmény Miután a bármelly nevezett alatti épületeknek, kivévén azokat, mellyek az újonnan alkotandó piaczok s utczák végett új szabályozás alá jönni fognak, eddigi építési felfüggesztése, a már kidolgozott, s a város helybeli tekintetéhez s egyéb körülményekhez illesztett építési rendelmény s szabályok következésében Ő cs. kir. Főherczegségének az Ország fenséges Nádorának kegyes parancsa által most immár megszüntetik, s az összeomlott vagy megrongált házaknak felépítése vagy helyreállítása az illető szabályok értelmében megengedtetik, - ez jelennel olly észrevétellel tétetik közhírré, hogy minden háztulajdonos, ki újonnan építeni, vagy helyreállításokat tenni szándékozik, magát aziránt a benyújtandó építési-tervével vagy jelentéssel, a városi Játékszín épületében lévő Szépítési Biztossághoz jelentse, hol a meghatározott szemvizsgának megtörténte után arra helybehagyás vagy egyéb szükséges utasítás adatni fog. Az építési Biztosság által Pesten, Május hava 12. 1838." A József nádor utasítására folytatott vizsgálat eredményeképp a házak összedőlését vizsgáló szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy csak a városi építkezések korszerű szabályozásával lehet a jövőben a hasonló tömegkatasztrófáknak eleiét venni. Az eddigi szakszerűtlen, ellenőrizhetetlen építkezések

2 a legfőbb okai a városban bekövetkezett omlásoknak. A rossz minőségű anyagokat felhasználó és kontár építkezéseknek pedig már régóta igyekeztek Pesten elejét venni. A XVIII. században (akkor még jóval kisebb volt a város, így könnyen szemmel lehetett tartani a mindenkori építőket) az építőcéh belső szabályzata adott a mestereknek iránymutatást. Az engedélyköteles építkezés 1805-től számítható, amikor Hild János emlékiratot készített a városi építkezések megjavítására, és javaslatait a város Tanácsa elfogadta és kihirdette.

3 A helyzet azonban nem sokat változott, mert József nádor 1827-ben egy, a bécsi alapján megszerkesztett építési szabályrendelet-tervet küldött Pest város Tanácsának, hogy azt megfontolva vezesse be, ezzel vetve véget az építészeti összevisszaságnak. Jellemző a város érdektelenségére, hogy a főváros irányában oly bőkezűen adakozó nádor javaslatát 10 éven keresztül (!) válasz nélkül hagyták... Az 1838-as árvíz után, április 2-iki rendeletével a nádor kötelezte a várost az építési szabályzat kiadására. Ekkor vették elő újból az évtizede félretett nádori tervet, és született meg az építési szabályzat, amelynek elkészültéről jelen dokumentumunk értesít.

4 JEGYZETEK 'Hirdetmény - Bekanntmachung Kétnyelvű (magyar — német), 1 lapos, 2 oldalas nyomtatvány Colligátum 14. (Hung. h. 242714.) Országos Széchényi Könyvtár Plakát és Aprónyomtatvány tára. 2

Nem csak a lakóépületek készültek szakszerűtlenül. Gondot okozott a silány építőanyagok felhasználása, később pedig — és ez az 1838-as árvízkor már nagy bajok okozója volt — a városi szennycsatornák össze-vissza építése, dunai torkolataiknál a zsilip hiánya stb. Ebben kötelezték először az építtetöket, hogy a terveket engedélyeztessék a városi Tanáccsal (később ezt az 1808-ban megalakult Szépítő Bizottmány végezte). A szabályzat az építészeti tervek