Kaján Imre (szerk.): Dokumentumok az 1838-as pest-budai árvíz történetéből (Források a vízügy múltjából 5. Budapest, 1988)

9. HIRDETMÉNY AZ ÁRVÍZKÁROSULT LAKOSSÁGHOZ A SEGÉLYOSZTÁSOKRÓL

1 „Hirdetmény Mind azon pesti az utolsó vízáradás által ínségre jutott lakosok, kik sem a házbirtokosok, sem pedig a mesteremberek és kézmívesek sorába nem tartoznak, s kiknek szorult állapotjuknál fogva némi segedelemre valódi szükségök van, magokat, mind szenvedett káruk, mind pedig szorult állapotjuk iránti hiteles tanúságokkal, vagy bizonyítványokkal ellátva, folyó hónap 10 kétől fogva berekesztőleg 20 káig, ugyanazon külváros bíróságánál, mellyben a vízár előtt lakásuk volt, — a belső- és Leopold városban lakók pedig Szepessy Ferencz városi tanácsbeli úrnál a városi nagy tánczterem épületjének első emeleti] csarnokában jelentsék, hogy a segedelem osztó választmány abbeli jelentésöknél, s bizonyítványaiknál fogva irántuk rendelkezhessen. Költ Pesten April 8 án 1838. Karlovszky Sigmond s.k. a fentérdekelt választmány jegyzője." A pesti segélyosztó választott bizottság 1838. március 25-én alakult meg, Cziráky Antal országbíró elnökletével.

2 A már korábban szétküldött gyűjtőívekre egybegyűlt adományok szétosztását előbb egy ideiglenes rögtöni segélyosztó bizottság végezte, élén gr. Károlyi Györggyel, ez 10 napos működése alatt 2.100 pengő forintot osztott szét, majd mikor a választott bizottság már kellő tapasztalattal és hozzáértéssel bírt, megszűnt. A segélyosztó választott bizottság deklarálta alapelveit, majd üléseiről készült jelentéseit is részletesen közölte a napi sajtóban.

3 A segélyosztó felszólítások ellenére sokan — vagy hanyagságból, vagy mert szégyellték bevallani szegénységüket — nem jelentkeztek időben. Ezeket fel kellett kutatni {az asszony-egyesületek voltak nagy segítségre), így a későbbi pótsegélyekből kaphattak. A választott bizottság a károsultakat több csoportra osztotta és állapította meg rászorultságuk mértékét. így az elsők között kaptak azok a cselédek, stb., akik saját ingatlanjuk és egyéb vagyonuk nem lévén, teljesen földönfutóvá váltak. Nem kaptak viszont segélyt a 45 évnél fiatalabb ács és kőműves legények, mert nekik az újjáépítés épp elég — méghozzá nagyon jól megfizetett — munkát adott. JEGYZETEK 1 Hirdetmény-Ankundigung Kétnyelvű (magyar és német), 1 lapos, 2 oldalas nyomtatvány Colligátum 4. (Hung. h. 242./4J Országos Széchényi Könyvtár Plakát és Aprónyomtatvány tára. 2

Tagjai: gr. Desewffy Aurél, Dubraviczky Simon, gr. Károlyi György, Sartori János, Szepessy Ferenc, Teleki János, Thoma József, báró Vay Miklós és Walheim János. Helyettes tagjai között találjuk gr. Széchenyi Istvánt, akire többen — leginkább a nádor — megnehezteltek az árvízkor mutatott restsége miatt. A bizottság póttagjául választását nagyrészt barátjának, Wesselényinek köszönhette, akit viszont nem lehetett delegálni, mert per alatt állt. A bizottság megalakulásáról: Hazai és Külföldi Tudósítások 1838. 25. (március 28.) sz. p. 187. és 27. (április 4.) sz. p. 202. 3 Az alapelveket közli: Hazai és Külföldi Tudósítások 1838. 38. (május 12.) sz. 289-290. Az ülések jegyzőkönyvei folyamatosan jelentek meg a fontosabb hazai hírlapokban.