Kaján Imre (szerk.): Dokumentumok az 1838-as pest-budai árvíz történetéből (Források a vízügy múltjából 5. Budapest, 1988)

másoknak a halál torkából való kiszabadításáért nem is említem; — nem különben Gróf Széchenyi István és B. Veselényi Miklós magok élete koczkáztatásával számtalan szerencsétleneket szabadítottak ki düledező lakjaikból. Pestnek utczáin mást nem látni mint nyomorúságot — döglött lovakat, kutyákat — a vízbe fult emberek száma bizonytalan és magam láttam a Therezia templom előtt egy halmon 15 holt embert. A Seminarium is megrepedezett, azért a Nevendék papság kiköltözött. A Királyi- s Septemviratus Tábla 22-én folytatja üléseit de nem a repedezett Curia épületében, hanem a Hatvani utczában Herceg Grassalkovich házban. — A Magyar Színházban a gáz világítás megrongáltatott a víz által, itt a kárt mintegy 2000 vált. for. becsülik - sokkal több a kár a német színházban. Amint halljuk a Kamara 4 milliót fog adni Pest városának felsegéllésére 2 pcent kamatra. — Az Evangelicus Templom most lakjaikból kiszorult zsidók — tanyája. Ma dél tájban egy 25 emberrel megtöltött csónak a Dunán elborult, s csak 7 mentheti meg életét. — Holnap Széchenyi a Gőzhajón Bécsbe utazand innen Czenkre siet. — A Fehér Hajó egy része is ledült — most mindenütt támogatják a házakat, a Párizsi utczát is féltik, ezt is szinte támogatják. — Földindulás, ámbár sokan ezt vitatják — nem volt, csak a víz nyomása s öszveszorulása a Canalisokban s pinczékben okozta e homokos funduson a földrengést - mert a víz egy pinczéből s canalból torrenti ad instar tört keresztül. — A magyarok Istene őrizzen meg minden embert — illyen vízi veszedelemtől — mert illyent senki sem képzelhet magának. Ezzel elégedj meg sietve, - máskor többet öcséd Károly." A levél híven fejezi ki az árvizet Pesten átéltek lelkiállapotát. Az árvíz okairól és eseményeiről írott egyes információit a március 17-étől újból megjelenő hírlapokból és a szájhagyományból szerzi. (Utóbbiból azt a valóságnak meg nem felelő hírt, hogy Széchenyi István részt vett a mentésekben...) Az összeomlott vagy repedezett házak lakóit március 16-tól két gőzhajó szállította át a magasabb fekvésű és így biztonságosabb Budára. Akik a jogos rémület miatt nem tudták kivárni ezt, azok csónakon mentek át (mint levelünk írója is), de ezért nagyon sokat kellett fizetniük.

2 Amint a levél írója is említi, a pesti nagyobb házak összedőléséről különböző hírek keltek szárnyra: az árvízzel egyidőben (vagy annak okaként) bekövetkezett földrengés volt a leghihetőbb magyarázat a hétköznapi emberek számára. A hiedelem elterjedtségének bizonyítéka, hogy Széchenyi és Kossuth is foglalkoznak vele az árvízről írott tanulmányaikban.

3 Széchenyi István személye a pesti emberek számára fogalom volt; ő és a város gyarapodása, szépülése elválaszthatatlanok voltak egymástól. Nem csoda hát, ha egy, a fővárosért aggódó polgár hitelt ad a szájhagyománynak (a mentések ügyében) és a pusztulás után mindjárt azt nézi, hová megy, mit tesz Széchenyi... JEGYZETEK 1 Magyar nyelvű kézirat, 2 lap, 4 oldal. Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattára, Analecta 264. A mentések és Budára, ill. pesti szárazulatokra menekülések vámszedőit sokan emlegették. Wesselényi Miklós felháborodva írja naplójában tapasztalásait (Dr. Kardos Samu: Báró Wesselényi Miklós élete és munkái I—II. k. Bp. 1905. Az árvízi események: I. kötet p. 327-342.) Déryné a pesti