Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
A vízrendezés hatásának vizsgálata - IV. A vízrendezés hatásai és előnyei
a) A felesleges víz eltávolítása a talajból A vízrendezés alapvető hatása a talaj felesleges vizének eltávolítása azáltal, hogy a felszíni vizet, valamint a szabad talajvizet (a gravitációs vizet) elvezetik a talajból és a talaj felületéről, és a talajvízszínt úgy állandósítják, hogy az a kívánt mélységben legyen. A felszíni vizet csatornákkal és árkokkal, a talajvizet az említett felszíni létesítményeken kívül talajcsövek és kutak alkalmazásával vezetik el. Ha ezeket a létesítményeket elvizenyősödött talajban építik meg, a víz egyensúlyi állapota megbomlik, a szabad talajvíz az eredeti nyugalmi 55. ábra. A vízelvezetés hatása a talajvízre J. M. N. Permink nyomán állapotból kitérve, a befogadó szerepét betöltő vízrendezési létesítmények felé kezd mozogni. Legelőször a vízrendezési létesítményekhez legközelebb levő, majd a távolabbi vízrészecskék mozdulnak meg, arra törekedve, hogy kitöltsék a talaj kiürült pórusait. Ennek a folyamatnak kísérleti vizsgálata során J. M. N. PENNINK, Oroszországban pedig N. J. ZSUKOVSZKIJ megállapította, hogy a vízelvezetés során nemcsak a vízelvezető létesítményben érvényesülő vízszint fölötti tartomány (az úgynevezett aktív zóna), hanem az ez alatt fekvő rétegek (a passzív zóna) vízrészecskéi is mozogni kezdenek. Ilyenkor az áramlás azonos potenciál- értékeinek megfelelő pontok olyan vonalakon (az úgynevezett ekvipotenciális vonalakon) fekszenek, amelyek, feltételezve a vízmozgás permanens állandó voltát, minden pontban merőlegesek a vízrészecskék mozgási irányára, vagyis az áramvonalakra (55. ábra). Ennek a mozgásnak és a vízszínsüllyedésnek következtében a talajvíz eredetileg sík felszíne olyan leszívást (depressziós) felületté alakul, amely a talajvíz eredeti felszínéhez aszimptotikusan csatlakozik. Ezt a felületet szivárgási felületnek is nevezik. Ha a vízelvezető létesítmény csatorna, árok vagy horizontális irányú talaj- cső-vezeték, a leszívási felület hengerpalást, ha a vízelvezetés kúttal vagy vertikális talajcső-vezetékkel történik, a leszívási felület forgásfelület. Az első 98
