Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
A vízrendezés tárgya és feladatai - III. A vízrendezés fejlődése és szükségessége
A hidrológiai, valamint az éghajlati jellemzőkre vonatkozó mérések eredményeit a Hidrometeorológiai Intézet kezeli, a kutatási munkákat a Meliorációs- Kutató Intézet végzi és hangolja össze. A vízrendezési, valamint az egyéb meliorációs létesítmények építésére kerületi mezőgazdasági meliorációs vállalatokat szerveztek, a kisebb munkálatokat maguk a meliorációs szövetkezetek végzik. Az összes vízrendezési és egyéb meliorációs létesítmény építésének kiindulási alapja az Állami Vízgazdálkodási Terv. Ez a légköri, a felszíni, a talajban levő, valamint a mélyebb rétegekben található vizek optimális hasznosításának és káros hatásaik (a felesleges vízmennyiség, a vízhiány, a nem megfelelő vízminőség) miatt keletkező esetleges károk elhárításának Csehszlovákia gazdasági, szociális, kulturális és védelmi igényeinek kielégítése céljából kidolgozott, szöveges részből, rajzmellékletekből és térképekből álló, egységes terve. A tervben megtalálhatók Csehszlovákia meliorációs munkálatok szempontjából jellemző éghajlati körzeteinek határvonalai, és fel vannak tüntetve azok a területek, amelyeken vízrendezési vagy más meliorációs munkálatokat kell végezni. Ugyancsak szerepelnek a tervben a szükséges meliorációs, valamint vízgazdálkodási létesítmények és beavatkozások eszmei tervei is. Az Állami Vízgazdálkodási Terv egységességének biztosítása céljából minden tervezett vízrendezési vagy egyéb meliorációs beruházásnak a terv általános vízgazdálkodási elvével összhangban kell lennie (XX. 1/a fejezet). Fontos kiegészítője ennek a tervnek A Mezőgazdaság, az Erdőgazdaság és a Vízgazdálkodás Fejlesztési Terve (a mezőgazdaság, az erdőgazdaság és a víz- gazdálkodás úgynevezett általános terve, rövidítve: ZLV). Ebben a népgazdaság említett szektoraival — így a meliorációval is — összefüggő összesalapvető feladat elvi megoldása szerepel. 95
