Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
A vízrendezés tárgya és feladatai - I. A talaj elvizenyősödésének vizsgálata
I. A talaj elvizenyősödésének vizsgálata A vízrendezések, különösképpen ha nagy területeket érintenek, rendszerint költséges beruházásokat igénylő, nagy vízgazdálkodási munkálatok. Ezeknek során szabályozzák a vízfolyásokat és az állóvizeket, építik az árvédelmi töltéseket, a csatornákat, a taiajcső-hálózatokat, a tározómedencéket és az egyéb létesítményeket, termékennyé teszik a terméketlen talajokat stb. Ezért ezeknek a tervezését és megépítését mindig meg kell előznie annak a részletes vizsgálatnak, amelynek célja az elvizenyősödés jellemzőinek, okainak és az általa okozott károknak meghatározása. Ezeknek a vizsgálatoknak eredményei alapján határozzák meg azután a tervezett vízrendezési munkálatok közelebbi célját és hatékonyságát, és választják meg a megfelelő vízrendezési módot. Mindenekelőtt azonban meg kell ismerkedni az elvizenyősödés következtében kultúrcélokra használhatatlanná vált talajjal. 1. A talaj és a talaj vízháztartása Az általános meghatározás szerint a talaj olyan természeti képződmény, amely a földkéreg felszínének mállott kőzeteiből, valamint szerves anyagokból keletkezett, és amelynek szerkezete és összetétele az éghajlat, továbbá a talajban és a talaj felszínén élő szervezetek hatásának eredménye. A talaj keletkezésével, lényegével, tulajdonságaival és változásaival a talajtan foglalkozik. Ez a könyv ezt a tudományágat nem tárgyalja. Hogy azonban a talaj elvizenyősö- dését és az elvizenyősödés megszüntetésének módjait helyesen ítélhessük meg, legalább a talaj alapvető tulajdonságait kell megvizsgálnunk. a) A talaj keletkezése és fejlődése A talaj az úgynevezett talajképződési folyamat végső terméke. Ez a folyamat különböző tényezőknek a talaj alapanyagára (szubsztrátumára) gyakorolt hatásakor keletkezik és játszódik le. Ezeknek a tényezőknek legnagyobb része természeti tényező; ilyen például az éghajlat (a hőmérséklet, a páratartalom), a terep felszínének alakulása (a vízszintes, valamint a függőleges tagoltság), a víz és az élő szervezetek (a növényzet, a baktériumok, a talajban levő élőlények), ide tartoznak azonban a kultúrtényezők is, abban az esetben, ha a talaj képződési folyamatba az ember a talaj különböző módon való használatával vagy a talajjavítással beleavatkozik. A talaj alapanyaga ásványi vagy szerves anyag lehet, attól függően, hogy a talaj kőzetekből vagy szerves anyagokból keletkezett-e. Ennek megfelelően ásványi, valamint szerves talajokat különböztethetünk meg. Az ásványi talajok alapanyagai tehát azok a málladékok (kőzettörmelékek), 8
