Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
A vízrendezés tárgya és feladatai - II. A vízrendezés módszerei és módszertana
rétegekbe vezethető, valamint amikor kutaktól, szivattyúzással távolítható el a fölösleges víz. Hasonló célra alkalmazható a kombinált talaj cső-hálózat is. Mind a felszíni, mind a felszín alatti vízrendezési mód alkalmazásakor helyi vagy nagyobb területre kiterjedő vízrendezés lehet szükséges. A helyi vízrendezés csupán meghatározott, korlátozott kiterjedésű területet érint. Ilyen helyi vízrendezésre kerül sor például egy forrás foglalásakor, vízfeltörés miatt el- vizenyősödött rézsűláb körüli terület (30fa ábra), szántóföld, lakótelep vagy építési munkahely környékének (30(b ábra), közlekedési hálózatok, vízfolyások mentén fekvő vizenyős területek stb. vízrendezésekor. Ezért az ilyen felszíni vízrendezési létesítmény csupán egy-egy úgy elhelyezett, különálló csatorna, a vízrendezés által érintett terület r,-,:v■’///,’v/'///// a vízrendezés által énn-v, tett terület '///'////'//////rá. b) 30. ábra. Helyi vízrendezés gyűjtő vezetékek 31. ábra. Területi vízrendezés árok, talajcső vagy kút, hogy a kívánt vízelvezetés megvalósítható legyen. Ezek a vízrendezési létesítmények a leggyakrabban hosszirányú, a terület szélén haladó vagy a külvizeket felfogó létesítményként épülnek meg. A területi vízrendezés viszont mindig meghatározott, gyakran nagyon kiterjedt területet érint. Ilyen például valamely mezőgazdaságilag művelt vagy egyéb célra használt, elvizenyősödött terület (repülőtér, gyakorlótér, sportpálya stb.). Ebben az esetben a vízelvezető létesítményeket (csatornákat, árkokat, talaj cső-vezetékeket, kutakat) olyan, egymással összefüggő rendszerként kell megépíteni, amelynek meghatározott részei, az ún. szívóvezetékek közvetlenül a talajból vezetik el a vizet, a gyűjtővezetékek pedig az így összegyűjtött vizet a kitorkollás helyéig vezetik (31. ábra). A területi vízrendezés azonban lehet részleges vagy teljes. Részleges vízrendezéskor az adott területnek csupán meghatározott részét érintik a vízrendezési munkálatok, teljes vízrendezésről akkor beszélünk, ha a munkálatokat az egész területre ki kell terjeszteni. Ha kezdetben kétséges, hogy szükséges-e a teljes vízrendezés, a munkálatokat szakaszonként (etaponként) végzik. A szakaszos vízrendezés során legelőször a leginkább elvizenyősödött területet víztelenítjük, és csupán az elért eredmények ismeretében döntünk a további vízrendezési munkálatok szükségességéről. 60
