Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
Vízrendezési műtárgyak - XIV. A vízrendezés céljára épített szivattyútelepek
lat/percet is. A fordulatszám (n) függvényében változik a szivattyúzott vízhozam (Q), az emelési magasság (H) és a szükséges teljesítmény (N) is. Összefüggésüket a egyenletek fejezik ki. A szokásos viszonyok között a Q, a II, valamint az N mennyiségek a szivattyú legjobb hatásfokához, vagyis ahhoz a hatásfokhoz tartoznak, amelynek figyelembevételével a szivattyú teljesítőképességét a (125) egyenletből kiszámítjuk (269. oldal). A részleteket illetően a ÖSN 110 032 jelű, Pfedpisy pro zkouéení a dodávku odslfedivjch a axiálních rotat- nich ierpadel (Centrifugális és axiális örvényszivattyúk vizsgálati és szállítási előírásai) című csehszlovák szabványra utalunk. Az örvényszivattyúk házának szerkezeti anyaga leggyakrabban szürkeöntvény, nagy nyomásoknál acélöntvény. Ugyancsak szürkeöntvényből készítik a szivattyúk kisebb kerületi sebességű járókerekeit is. A lapátokat vagy a járókerékkel együtt öntik, vagy lemezből készítik, és a kerékagyhoz rögzítik. Nagyobb kerületi sebességeknél a járókereket, valamint a vezetőlapátokat rendszerint foszforbronzból készítik. Az örvényszivattyúk tengelye acélból készül, csapágyai vagy kenőgyűrűs, vagy golyós-, esetleg görgőscsapágyak. A járókerék lapátjainak száma centrifugálszivattyúknál 6 -r- 12, nagyon kis szivattyúknál esetleg csak 4, szárnylapátos szivattyúknál 2 — 4, csavarszivattyúknál 3. Az örvényszivattyúk egyik tartozéka a tölcsérrel ellátott töltőcsap. Alkalmazására a szivattyú indításakor akkor kerül sor, ha a nyomóvezeték üres. A töltőcsapot a szivattyúház legmagasabb pontjára helyezik, egyébként ezen át légtelenítik a szivattyút. A szivattyú minden magas pontjára, továbbá a szerelvények és a szívócsőnek a levegő össze- gyülekezését lehetővé tevő részeihez légtelenítő csapokat kell szereim. Ezeken engedjük ki a szivattyú megindítása előtt, annak feltöltésekor a levegőt. A szivattyú nyomócsonkjára csappal ellátott manometer, gyakran pedig a szívócsonkjára ugyancsak csappal ellátott vákuométer van szerelve. Az örvényszivattyúkat a szivattyúnak és a szívócsőnek vagy vízzel való íeltöltese, vagy légtelenítése után indítjuk meg. Ezért a légtelenítő szintén a szivattyú tartozéka. Újabban a csigaszivattyúkat is alkalmazzák. Ezek a régi, ún. vízemelő csavarok tökéletesített szerkezetű változatai (XIV. 1/a tejezet). Bár ezeknek a szivattyúknak alkalmazhatósági köre korlátozott (csupán szabad vízfelszínt! medencébe vagy tartályba lehet velük vizet emelni, a csiga hossza, valamint emelési magassága korlátozott), egyszerű kezelésük, nagymértékű üzembiztonságuk, kis terhelés esetén is jó hatásfokuk miatt alkalmazásuk ajánlható. Legújabb szerkezeti megoldásuknál a csiga 3 menetű, derékszögű csavarfelülettel készül, és 30°-os hajlású, nyílt csatornában forog. Vízhozama a összefüggésből számítható. q a csavar alakját jellemző vízhozamtényező (átlagértéke 0,25), n a másodpercenkénti fordulatszám (általában 35 — 127 fordulat/s), I) a csiga átmérője. A csigaszivattyúkat 6 -4- 1600 1/s vízhozamra és 2 -4- 5 m emelőmagasságra szerkesztik. Villanymotorral való összekapcsolásukkor 1 : 10 — 1 : 50 arányú áttételt kell alkatig = gnD3 1/s (ISI) mazni. 397
