Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
A vízrendezés tárgya és feladatai - I. A talaj elvizenyősödésének vizsgálata
{a b jelű vonalat). Ez utóbbi a talajszelvény szellőzöttségét jellemzi a mintavétel időpontjára vonatkozólag. A horizontális tengellyel párhuzamosan húzott egyeneseknek az a, valamint a b jelű vonalak közötti szakasza viszont a talaj pillanatnyi víztartalmát (a talaj abszolút víztartalmát) jelenti. Ezt a tartományt az ábrán vonalkázás jelöli. Egyidejűleg felrakják az egyes mélységekhez tartozó levegőkapacitás-értéket, vagyis a nem kapilláris pórusok nagyságát is (az ábra c jelű vonala). A függőleges (a szonda), valamint a c vonal közötti távolság alapján tájékozódhatunk a talaj áteresztőképességi viszonyai felől, a c, valamint az a jelű vonalak közötti horizontális vonalszakaszok pedig a talaj maximális kapilláris vízkapacitását, vagyis közelítőleg a kapilláris pórusoknak az egyes mélységekhez tartozó nagyságát szemléltetik. Az így megszerkesztett függvényábra alapján könnyen tájékozódhatunk a furatot környező talaj vízháztartásáról, esetleges elvizenyősödéséről és annak mértékéről. Ha a pillanatnyi víztartalom meghaladja a talaj maximális kapilláris vízkapacitását, a talaj vizenyőssé válik (lásd a 11. ábrán feltüntetett talajszelvény Ü,tíO -h 1,05 m közötti szakaszát). Ebben az állapotban a talaj vízzel teljesen telített lehet. Ez a teljes elvi- zenyősödési állapot mindenekelőtt a talajvíz tartományában, valamint a nagy kapilláris kapacitású, kötött talajokban következik be. a Kőzet térfogatszózo/éKában —► Ki fejezett jellemző 0 10 20 30 10 50 11. ábra A talaj fizikai állapotának ábrázolása 2. Az elvizenyősödött talaj jellemzői Ha a megfelelő víz-, valamint levegőkapacitású talajban a talajvízszín megfelelő mélységben van, a talajszelvény nincs elvizenyősöclve, szellőzése jó, hő- mérsékleti viszonyai kedvezők, tehát alkalmas mezőgazdasági hasznosításra vagy egyéb kultúrcélokra. Az ilyen talaj víztartalma, ha a csapadék elegendő, kielégítő nagyságú, minthogy a csapadékvíz és a hóié jól beleszivároghat, és víztartalmát megfelelő értéken tarthatja. Ha azonban a talajvíz szintje a megengedett határ tőié emelkedik, vagy pedig ha a kötöttebb talajok a kapillaritás következtében vízzel telítődnek, bekövetkezik az elvizenyő- sötlés. Ez a talaj minőségét rontja, sőt azt értéktelenné teheti. Az elvi- zenyősödést különböző módszerekkel és adatokkal jellemzik, káros következményei az elvizenyősödés mértékétől függően feltűnőbbek vagy kevésbé jól megfigyelhetők. ' 29
