Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
A vízrendezés hatásának vizsgálata - V. A vízrendezés elméleti kérdései
vasutaknál a felépítmény alatt, temetőknél a sírok fenékszintje alatt legyen. Mezőgazdaságilag művelt területeken megvalósítandó vízszínsüllyesztés mértékét több tényező, főképpen a talaj jellemzői, a termesztett növények fajtája, a növények fejlettségi foka, vízigényük, a talajban lejátszódó levegőmozgás mértéke stb. határozza meg (IV. 1/a fejezet). Ezek a főképpen mezőgazdasági, de az egyéb kultűrcélokra hasznosított talajoknál is érvényesülő szempontok szükségessé teszik, hogy a vízrendezési létesítmények elhelyezése és a vízrendezés végső eredménye teljesen a követelményeknek megfelelő legyen, vagyis, hogy megfelelő mértékű (intenzitású) vízrendezést végezzenek. A vízrendezésnek ezt a mértékét két alaptényező, éspedig a vízrendezési létesítmények — vagyis a csatornák, az árkok, a talajcsövek, a kutak — mélysége és egymástól mért távolsága határozza meg. A vízrendezési létesítmények mélységének a létesítmény fenékszintjének a talaj felszínétől mért távolságát nevezzük. A vízrendezési létesítmények távolsága a két szomszédos létesítmény közötti, a létesítmények közös irányára merőleges egyenesdarab hossza. Ezeket a mennyiségeket nem szabad önkényesen és véletlen jelleggel meghatározni, hanem megválasztásukkor figyelembe kell venni a helyi viszonyokat, a vízrendezéssel szemben támasztott igényeket és ezek kölcsönös kapcsolatát. A vízrendezés mértékének meghatározásakor figyelembe veendő feltételek megismerése céljából tételezzük fel, hogy az elvizenyősödött talajréteg vizének felszínét a talaj felszínétől mért a cm mélységről t nap alatt a kívánt, vagyis a vízrendezési normának megfelelő h„ cm mélységre kell süllyeszteni (72. ábra). Ez a süllyesztés részben a talajban levő víz közvetlen (evaporáeiós) és közvetett (transpirációs), e mm/nap átlagos mértékű elpárologtatásával, főképpen azonban vízelvezető létesítmények alkalmazásával valósítható meg. A létesítményekbe q 1/s/ha, vagyis 0,00864 q m/nap = 0,864 q em/nap hozamú felszíni víz és talajvíz szivárog. Ezzel szemben a lehullott, s mm nagyságú csapadékból a talajba szivárgott ps mm mennyiségű víz hatására a talajvízszín bizonyos mértékben megemelkedik. Mindezek figyelembevételével a hn értékét a , et ps 0,864<m fín = a H------------— -I---------— = 10,u lOjU y = a + --- (et — ps + 8,64g/) cm (37) d egyenlettel fejezhetjük ki. 0,01 (Fmax — Fmom) < l,a Fmax teljes (maximális) vízkapacitású és Fmom pillanatnyi víztartalmú talaj nedvességi állapotát jellemző mennyiség. Fmax és Fmom a talajtérfogat százalékában kifejezett, a vízrendezés által érintett rétegre vonatkozó értékek; Fmax gyakorlatilag egyenlő .P-vel, a talaj porozitásával. 133
