Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)

A vízrendezés hatásának vizsgálata - IV. A vízrendezés hatásai és előnyei

soknál 35%-kal volt nagyobb a termés mennyisége. Hasonló adatokat közöl az átlagos, sőt az átlagosnál inkább szárazabb 1929. évre vonatkozólag is

J. SANOVEC (a hely megjelölésénél szereplő Cs betű Csehországot, M Morvaországot, S Szlovákiát jelenti):

Hektáronkénti termésmennyiség

A termesztett növény

A kísérleti terület helye

nem

talajcsövezett

talajcsövezett

a termésmennyiség növekedése

területen (q)

q

%

Búza (őszi)

Teplice, Cs

27,00

35,00

8,00

29,6

Osek u Rok., Cs

22,72

28,51

5,79

30

Bottovo, S

13,27

20,21

6,94

52,3

Búza (tavaszi)

Rim. Sobota, S

12,44

23,33

10,89

87,5

Rozs

Nezdenice, M

20,27

26,10

5,83

28,7

Skalice, M

14,50

27,45

12,95

89,0

Cukorrépa

Záhati, M

408,00

459,00

51,00

12,5

Burgonya

Stfiteä, M

88,00

184,00

96,00

109,0

A növénytermesztésben elérhető termésmennyiség növekedésének értékelésekor gyakorlatilag az alábbi adatokkal számolhatunk:

A termesztett növény

A hektáronkénti átlagos termésmennyiség (q/ha)

A termésmennyiség növekedése, q/ha

vízrendezés előtt

vízrendezés után

Gabonafélék (szemestermény)

16 -4- 21

26

5 4- 10

Takarmánynövények (széna)

22-4- 35

50

15 4- 28

Korai burgonya (gumó)

63-4- 75

100

25 4- 37

Kései burgonya (gumó)

190 4- 210

250

40 4- 60

Cukorrépa (gyökér)

275 4- 300

350

50 4- 75

Takarmányrépa (gyökér)

350 4- 400

500

100-í- 150

A táblázatban a terméseredmény növekedésének átlagértékei szerepelnek. Ezért a terméseredmény valóságos növekedése — különösen nedves években, amikor a vízrendezés hatása teljes mértékben érvényesül — a táblázatban feltüntetettnél lényegesen nagyobb lehet.

11(3