Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
A vízrendezés tárgya és feladatai - I. A talaj elvizenyősödésének vizsgálata
változtatják helyüket, és úgynevezett elsődleges (primer) üledékek, más néven elúviumok keletkeznek. Ha ezek az üledékek kiemelkedő területeken vannak, az erózió következtében aprószemű alkatrészeiket gyakran elveszítik, és így rendszerint durvaszemű üledékekké válnak. Jellemzőjük emellett azonban az, hogy mind az elúviumon keletkezett talajok, mind pedig az alsóbb rétegekben levő, ez ideig teljesen el nem mállott üledékek kőzettani összetétele az egész szelvényben változatlan. Ezzel szemben, ha a körülmények az erózió szempontjából kedvezők, a mál- ladékok eredeti helyükről elkerülnek, és megfelelő helyeken felhalmozódva jól megkülönböztethető rétegeket, úgynevezett másodlagos (szekunder) üledékeket, más néven delúviumot alkotnak (1. ábra). Ezek az üledékek az eróziós szállítás következtében rendszerint kicsiny szeműek, azonban rétegződésük véletlen jellegű, és nincsenek genetikai kapcsolatban az alattuk levő, szálban álló kőzettel. Ezek a málladékok főképpen vízszintes irányban, a víz, a szél, a jég vagy a nehézségi gyorsulás hatására mozognak. A víz eróziós, valamint szállító hatására keletkeznek a vízfolyásokból kivált lerakódások, más néven folyami üledékek. Ezek a lejtők lábánál különböző szemösszetételű feltöltódéseket (kolluviális üledékeket) vagy a mozgó víz által a völgyekbe szállítva alluviális üledékeket alkotnak. A szél eróziós tevékenységének eredményei az eolikus üledékek. Ezek közé tartoznak a futóhomokok és főképpen a lösz, amely ásványi porból gyakran hatalmas rétegekben képződött. Kevésbé jelentősek a gleccserek kőzetszállító hatásának következtében keletkezett glaciális üledékek. Végül ha az elázott talajok a lejtő mentén maguktól lefolynak, vagy ha a talajban csúszófelületek keletkeznek, a nehézségi erő hatására suvadások keletkeznek. Maga a talaj képződési folyamat a fizikai, a kémiai, valamint a biológiai folyamatok nagyon bonyolult összessége. Ezeknek a folyamatoknak jellemzőit, lejátszódását a talajképző tényezők (a pedogenetikai faktorok) jellege és végeredményként érvényesülő hatása szabja meg. Különösképpen a levegő és a talaj hőmérsékletével jellemzett éghajlat fejt ki jelentős hatást ilyen vonatkozásban. Ugyancsak számottevő szerepük van a csapadék, valamint a párolgás 1. ábra A talaj képződésének, valamint a közetmálladékok keletkezésének és lerakódásának kapcsolata 10
