Juhász Endre: A szennyvíztisztítás története (MAVÍZ, Budapest, 2011)
Nagyobb városok szennyvíztisztítása
NAGYOBB VÁROSOK SZENNYVÍZTISZTÍTÁSA Űrfelvétel a pécsi telepről kategóriába sorolt befogadóra előírt határértékre, míg 20 ezer mVd-t a II. kategória határértékeinek megfelelő mértékre tisztítanak. Ebből a hozamból elégíti ki a vízmű által az ipari újrafelhasználásra vonatkozó szolgáltatási kötelezettségét. E technológiai rész állandó terheléssel működik, míg a nagyobb hányad a változó mennyiségű többletet fogadja. A nagyterheléses részen csak a szerves szennyeződés eltávolítása történik, a fokozott tisztítást végző levegőztetőben már a nitrogén eltávolítás (nitrifiká- ció, denitrifikáció) és a foszfor eltávolítása is megtörténik. Az oxigénbevitelt mélylevegőbefúvásos, „gumimembrános” Messner panelek biztosítják. A régi telep immár csak az átemelő telepi funkcióját tölti be, amikor az ide összefolyó szennyvizeket Pellérdre továbbítja. 2007-ben EU-s támogatással nagyarányú hálózat- fejlesztési programot indítottak, mely keretében a pellérdi telep agglomerációjához kapcsolták Gyód és Keszü községeket is. Ezekkel együtt már kilenc település (Gyód, Kővágószőlős, Kővágótőttős, Pel- lérd, Keszü, Cserkút, Bakonya, Boda, Kozármis- leny) szennyvizét tisztítja a pellérdi telep melynek iszapkezelési gondjai azonban nem szűntek meg. A Pellérdi telepen új iszapvonalat építettek ki, mely centrifugás sűrítőbői, ugyancsak centrifugás iszapvíztelenítőből és egy Andritz DDS-40 típusú dobszárítóból (granuláló) állt. 10 év használat után azonban a granuláló dob 6 mm-es fala 1,2 mm-re vékonyodott, s várható volt a teljes tönkremenetele, ezért üzemét 2006. márciusában megszüntették. A vízmű ezek után kénytelen volt új stratégiát kidolgozni. A telepen évente 26 000 m3 20-22% szárazanyag-tartalmú iszap keletkezik. Az előzetes vizsgálatok alapján szántóföldi injektáláshoz nem áll elég terület rendelkezésre, valamint az ezzel együttjáró - 100 ezer m3 térfogat igényű - átmeneti tároló építése sem megvalósítható. Az iszapmennyiség csökkentése és minőségének javítása érdekében ultrahangos kezelést építettek be. Ennek lényege, hogy a lebontást végző mikroorganizmus az „aprózódás” következtében jobban hozzáfér a számára szükséges szerves-tápanyaghoz, ezáltal a szerves anyag az oxigén átalakulásban kedvezőbben hasznosul. A foszfor eltávolítás, illetve a denitrifikáció azonban ettől nem javul. Az iszap felhasználhatóságának javítása érdekében egy speciális finanszírozási konstrukciót dolgoztak ki, melynek lényege, hogy a finanszírozásban érdekelt projekt társsal közösen fűtött rothasztó- kat építenek, és a keletkező biogázt hő és villamos energiaként hasznosítják. A rothasztóból kikerülő stabilizált iszapot komposztálják. A társulási konstrukció külső tényezők fellépése miatt azon91
