Juhász Endre: A szennyvíztisztítás története (MAVÍZ, Budapest, 2011)

A balatoni régió

A SZENNYVÍZTISZTÍTÁS TÖRTÉNETE Siófoki kísérleti berendezés okozott, de az azt követő évek hatalmas ütemű fejlesztést indítottak el. Siófok a korábbi - híres írók és művészek pihe­nőhelyeként is szolgáló - csendes elit üdülőváros napjainkra felkapott sport-, kulturális-, szórakoztató-, idegenforgalmi központtá növekedett. Csatornázás Siófokon A helyi képviselőtestület döntése alapján már 1909- ben vízmüvet kezdtek építeni. A város jelképévé is vált a víztorony, mely 1910 óta szolgálja a várost - napjainkban már, mint kávézó. Siófokon csatorná­kat 1913-ban kezdtek - de még nem egységes rend­szerben - fektetni. 1939-ben már csaknem 10 km csatorna üzemelt. A szintén 1913-ban épült szeny- nyvíztisztítót 250 m3 térfogatú ülepítő és 500 m3-es biológiai csepegtetőtest alkotta. Az I. világháború alatt azonban teljesen elhanyagolták, működését meg is szüntették. Az egész városra kiterjedő egységes csatornahá­lózat megtervezése 1965-ben kezdődött a Viziterv szakmai műhelyében. A kiviteli tervek ugyan már 1970-re elkészültek, a telep 10 000 m3/d kapacitá­sú I. ütemének átadására azonban csak 1977-ben került sor, ám a hálózat kelet- és nyugatirányú ki- terjesztése miatt 1980-ra már további 12 500 m3/d kapacitással kellett bővíteni. Talán itt valósult meg Magyarországon először, hogy a telep technológi­ai rendszerének kialakításához előzetes félüzemű berendezést építettek. Sajnos a kísérleti berendezés kudarcot vallott, az acélszerkezetű medencék elko­rrodáltak. Ettől függetlenül itt alkalmazták először a Tatabá­nyán gyártott függőleges tengelyű ABTA-aerátort (levegőztető berendezést). A bővítéskor a kazet­tás medencéknél ugyanilyeneket alkalmaztak. Az iszapkezelés folyamatos üzemű sűrítésből, mezőül rothasztásból és betonfenékkel kialakított iszap­ágyakból állt. Hamarosan kiderült, hogy a nagy helyigényű szikkasztórendszer működése nem kielégítő, helyette - a Roediger licenc alapján, a Vízgép által gyártott - szalagszűrők beépítése vált szükségessé. Külön szót kell emelni a 3 db ezer m3 térfogatú rot- hasztóról. A Viziterv szolgálati szabadalmát képező reaktor, két egymásba fordított csonka kúp, mely­ben a Vituki kísérletei által igazoltan, nem alakul ki holttér. Ennek következtében kiváló hidrauli­kai tulajdonsága mellett igen gazdaságos. A Bala­ton térségében ez az egyetlen telep, ahol rothasztó épült. A műtárgy víztartósági próbájához a reak­tort tisztított szennyvízzel töltötték fel, mely során gáz képződött, és az egyik, mintegy három tonna súlyú gázkupolát hatalmas robajjal a lépcsőházba 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom