Juhász Endre: A szennyvíztisztítás története (MAVÍZ, Budapest, 2011)
Szennyvíztisztítás a II. világháború után
SZENNYVÍZTISZTÍTÁS A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN Műanyag rotorokkal épült biológiai tisztító Ennek lényege, hogy a tartózkodási időt a levegőztetett homokfogóban, t=30’-re növelték, ezáltal a gyorsan bomló szerves anyagokat egy elő-biológiai tisztítással leépítették. A hagyományos előülepítési idő, ezzel a negyedével csökkenthető lett, s maga az előülepítő közbenső ülepítővé lépett elő. Ez a rész a légbefúvásos homokfogóval együtt kb. 60%-os lebontási hatásfokot biztosított. A szabadalmaztatott eljárással a hagyományos eleveniszapos medence térfogata kb. 35%- kai, az utóülepítő térfogata pedig mintegy 20%-kai vált csökkenthetővé. A rendkívül gazdaságosnak tűnő berendezés szabadalmának megvásárlását az OVH illetékesei fontolgatták. A DMRV a németországi krefeldi telep (4 millió LE) éppen folyó próbaüzeméhez Kalotay András főtechnológust közreműködőként kölcsönadta, hogy közben a működést alaposabban megismerje. Kalotay jelentése szerint a folyadékfázissal kapcsolatos eredmények kifogástalanok voltak, ám az iszapkezelés - már az általa irányított próbaüzem idején is - technológiai kiegészítésekre szorult. A szabadalom megvásárlására végül nem került sor, mert annak átadásáért B. Boenke aacheni professzor 5 hold badacsonyi szőlőbirtokot kért, ami magyar oldalról teljesíthetetlennek bizonyult. Nagyobb városainknál mindezek ellenére általános elvként elfogadottá vált a mechanikai és a biológiai lépcső kiépítése: I. fokozat • rács (durva- és finomrács) • homokfogó (hosszanti) • előülepítő (Dorr, vagy lipcsei típus) II. fokozat • eleveniszapos medence a levegőztetőtői függő kialakítással, • utóülepítő, (Dorr, lipcsei, dortmundi típusok) • iszap recilkuláció, • fertőtlenítő (többnyire klórgáz adagolással), Az iszapkezelés rendszerint csupán a „részstabil” iszap sűrítéséig vagy alkalmanként a víztelenítésig jutott. Innováció és a szennyvíztisztítás egységesítése A terebélyesedő szakterület tekintélyt kivívó tervezői a létesítmények kialakításában viszonylag szabad kezet kaptak. Ez annak is volt köszönhető, hogy a települések annak érdekében, hogy az állam által felállított „sorolásban” maguknak előnyösebb helyzetet biztosítsanak, a tervezőktől szó szerint ki■ 47 Ajkai szennyvíztelep