Juhász Endre: A szennyvíztisztítás története (MAVÍZ, Budapest, 2011)
A magyarországi szennyvíztisztítás a két világháború között
A MAGYARORSZÁGI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT nos térfogatú csepegtetőtestből álló berendezés üzemeltetését a háború bekövetkeztével tartósan szüneteltették. Az elhanyagolt telepet időközben körbeépítették, s a továbbiakban megszűnt feladatát betölteni. Az átemelők előtisztítói képviselték a szennyvíz Sió-csatornába történő bevezetését megelőző tisztítást. A fentebb leírtakon kívül néhány kisebb városban, községben, nyaralóhelyen, szanatórium területén is építettek csatornát, illetve helyenként szennyvíztisztítót. A Balaton mentén Siófokon, Balaton- füreden, Balatonkenesén épültek kisebb kapacitású ilyen berendezések, melyek általában szezonálisan üzemeltek. Külön említésre méltó a Hévízi-tó közelében, Hévízszentandráson létesült tisztító berendezés. A községet 1929-ben csatornázták. A vezetékek kőagyag csövekből készültek, az aknák betonjának adalékául mészkőzúzalékot használtak fel, melyek emiatt négy év alatt tönkre mentek. A hálózatnak nem volt befogadója, ezért biológiai tisztító létesítésére kényszerültek. Az idényszerűen üzemeltetett berendezés rácsból, mamut-szivattyús átemelőből, homokfogóból, két sorba kapcsolt ún. Prister rendszerű szellőztető, illetve iszapélesztőből, valamint utóülepítőből állt. Szezon nyitáskor a 150-200 fürdővendégre méretezett berendezés 2-3 hét alatt bedolgozódott és szezonzárásig - kezdetben - kifogástalan hatásfokkal üzemelt. Idővel azonban a terhelés megkétszereződött, a túlterhelés következtében pedig nehezen elviselhető szaghatás lépett fel. A tisztított szennyvíz egy közeli, alacsonyabban fekvő réten áthúzódó árokban szivárgott el. Ugyan csak 1929-ben építettek ún. Simplex rendszerű szennyvíztisztító berendezést Mátraházán, a Horthy Miklós nevét viselő tüdőbeteg gyógyintézet számára. Az eredetileg 70 mVnap teljesítményre méretezett tisztítót 1933-ban 120 mVnap teljesítményűvé bővítették. A berendezés rácsból, dortmundi rendszerű frissvíz-ülepítőből, két ún. Simplex aerátorral felszerelt levegőztető medencéből, két utóülepítőből és klórozóból állt. E Finály Lajos által tervezett és az Ames-Costra- Mills cég által létesített berendezés volt valójában az első hazai eleveniszapos szennyvíztisztító telep. A II. világháborút követő időkig a mátraházi és a hévízszentandrási eleveniszapos berendezések voltak azok, amelyek a mai felfogásunk szerint is korszerűnek mondhatók, bár a megfelelően kialakított és üzemeltetett csepegtetőtestes berendezések is sok esetben állnák a versenyt velük a tisztítási hatékonyság terén. Magyarországon a második világháború előtt nem volt lehetőség felsőfokú ismeretekre szert tenni csatornázás és szennyvízkezelés területén, amit csak ■ 27 Csatornaépítés korabeli fadúcokkal Medence szigetelése kátrány felhordásával
