Juhász Endre: A szennyvíztisztítás története (MAVÍZ, Budapest, 2011)
Az ágazat változásai 1990 után
AZ ÁGAZAT VÁLTOZÁSAI 1990 UTÁN Szennyvíziszap előkészítése mezőgazdasági hasznosításra szerves anyag további leépülése is jelentkezik. Az e technológiákkal szárított iszap száradási ideje optimálisan nyáron 2-3 hét, télen viszont 2-3 hónap is lehet. Az elérhető szárazanyag-tartalom függ a tartózkodási időtől, az iszapterítés vastagságától, nem különben a bemenő iszap szárazanyag-tartalmától. A kihozott iszap szárazanyag-tartalma valójában irányítható. A folyamat eredményeként szaghatás nélküli 1-20 mm nagyságú granulátum keletkezik, mely a felhasználásig könnyen kezelhető. A szolár szárítás előnyeinek összegzésekor elmondható, hogy csökken az iszaptömege és térfogata, csökken az iszap kézimunka-, szállítás-, elhelyezés igénye, a szemcseméret befolyásolható, alacsony az üzemköltség, csökken a szaghatás, komposztálási folyamatok és pasztörizálódási folyamatok játszódnak le, stb. Hátrányául a viszonylag nagy felületigényt és a fólia élettartamát róják fel. Magyarországon a szolár szárítót a veszprémi szennyvíztisztító telepen valósították meg, s a beszámolók alapján sikeresen működik. A másik hasznosítható energia, mely a szennyvíztisztításszennyvíziszap kezelés területén - szóba jöhet, a szélenergia. Pillanatnyilag csupán szárító hatása (párologtatás) kerül kihasználásra, ám nagyobb telepek esetében már foglalkoznak - széljárástól erősen függően - a szennyvíztisztítás energia igényének szélmotorokkal történő pótlására, adott esetben kiváltására. Jelenleg a szélenergia-ipar 90%-a Európában ösz- szpontosul. Magyarország viszont csupán a mérsékelten szeles területek közé sorolható. Ott ajánlott szél energia biztonságos és gazdaságos kihasználása, ahol a kis- és közepes átlag szélsebesség >6 m/s. Magyarországon ez az érték egy-egy pont kivételével 2-6 m/s között van. Jelenleg a teljes villamos- energia-termelésünkből mindössze 1% körül veszi ki részét. Az országban ez ideáig alkalmazott szélkerekek 15-75 méter magasság között változnak, s teljesítményül 230 W-10 kW között szóródik. A szélenergia-hasznosításának egyik fő gátló tényezője, hogy az energia előállításra alkalmas szél általában nem akkor fúj, amikor többletenergia előállítására lenne szükség (csúcsfogyasztás), továbbá az alkalmanként jelentkező többletenergia hálózatba táplálása műszaki problémákkal jár. A szélerőművek tájesztétikai szempontból is kifogás alá esnek. Az állatvédők szerint a madarak a szélkeréknek ütközhetnek és elpusztulnak. Az elsőként Kulcson felállított szélkerék ellen - a surrogó zajhatás miatt - a lakosság tiltakozott. A fáma szerint egy nő pert indított az üzemeltető ellen, ■ 155
