Juhász Endre: A szennyvíztisztítás története (MAVÍZ, Budapest, 2011)
Nagyobb városok szennyvíztisztítása
A SZENNYVÍZTISZTÍTÁS TÖRTÉNETE A Bakonykarszt Zrt. (Veszprém és térsége) szolgáltatási területén a vízkészletek 85%-a karsztvíz, ezért a szennyvíztisztításnak a legmagasabb igényeknek is meg kell felelnie a vízbázis védelme érdekében Veszprém A várost már jóval a Kr. előtti időszakban illírek, kelták lakták. A népvándorlás időszakában keleti gótok, hunok, avarok, majd később szlávok váltották egymást. A honfoglaló magyarok sáncokkal megerősített templomos helyet találtak, s ebből alakult ki Géza fejedelem idején az első magyar püspökség. Szent István hadai a közeli Csatár-hegy lábánál győzték le Koppány vezért. Az itteni monostor apácái készítették 1031-ben azt az arannyal átszőtt bíbor-selyemből varrt miseruhát, azaz a koronázási palástot. István király özvegyét utóda, Orseolo Péter Veszprémbe száműzte és itt is halt meg. A középkorban a várost egyaránt dúlták, fosztogatták a hazai pártoskodók mellett a tatárok, a törökök, ráadásul még természeti csapások is sújtották: 1380-ban, pl. tűzvész pusztította el az első székesegyházat az Európa hírű óriási könyvtárral együtt. Mátyás király idején a híres humanista püspök, Vetési Albert nagy építkezéseket indított, ám halálával kezdeményezései leálltak, a város hanyatlásnak indult. Az okokhoz a főuraknak a város feletti uralomért való versengése nagyban hozzájárult. 1552-ben árulás útján a város 12 évre oszmán uralom alá is került. 1702-ben a császári hadvezetés leromboltatta a várát, nehogy az a kurucok erősségévé váljon. A XIX. századi iparosodás elkerülte mind a várost, mind annak közvetlen környékét, melyben az is szerepet játszott, hogy a vasút a várostól távol, a Balaton mentén épült meg. A II. világháború után egy rohamosabb fejlesztési hullám indult meg, mely részben egy kisebb iparfejlesztésben (lőszergyár, síngyár, stb..), nagyobb részt, pedig a szellemi élet koncentrációjában nyilvánult meg (egyetem, kutatóközpontok, megyei kórház, stb.). A közműépítés gyökerei a XX. sz. első negyedévéig nyúlnak vissza. A vezetékes vízellátás kezdetétől - a csatornahálózat és a szennyvíztisztítás folyamatosan ugyan, de nem azonos ütemben fejlődött. A több mint száz esztendeje kezdődő vezetékes vízellátással párhuzamosan a belvárosban megkezdődött a csatornahálózat kiépítése is. Az elvezetett szennyvizet ekkor még nem tisztították. Az 1960-as évek közepén megindult lakótelep építkezések maguk után vonták a csatornahálózat fejlesztését is, ám kezdetben tisztítómű nem létesült. A szennyvíztisztító telep I. ütemét (5200 m3 /d ) csak 1972-ben adták át. A csatornázottság és a vízfogyasztás tervezettnél nagyobb mértékű növekedése miatt, már az II. ütemként 1981-re a telep kapacitását 12 000 m3/d re kellett bővíteni. A rendszer - az akkori előírásoknak megfelelően - alkalmas volt a III. vízminőségi kategória feltételeinek teljesítésére. 100 ■
