Juhász Endre: A csatornázás története (MAVÍZ, Budapest, 2008)
Csatornázási szakemberek névsora
A CSATORNÁZÁS TÖRTÉNETE Koltay József (*1932) oki. mérnök. A hazai társulati úton történő csatornafejlesztés kiemelkedő szervezője, irányítója. A falusi vízellátás-csatornázás fejlesztése területén végzett tevékenysége hozzájárult ahhoz, hogy jelenleg több száz kistelepülés nem csupán ivóvízzel, hanem szennyvízelvezetéssel is rendelkezik. Kőrösmezei László dr. (*1926) old. mérnök, a Mélyépterv szakosztályvezetője. Az 1956-os forradalom után a recski internálótáborban raboskodott. Szabadulása után elsősorban nagyvárosok szennyvízelvezető rendszereinek tervezésével foglalkozott, de nevéhez fűződik a hazai kistelepülések oxidációs árkos tisztító rendszerének hazai elterjesztése is. 1990 után a Mélyépterv vezérigazgatója. Kristóf János dr. (*1943) oki. gépészmérnök. A Víziterv szakosztály-irodavezetője. 1990 után a K+K Kft. igazgatója. Munkássága során a regionális rendszerek gépészeti berendezéseivel, szaghatások eliminálására vonatkozó vizsgálataival foglalkozott. Molnár Lóránt (*193211995) oki. mérnök. A Víziterv szakosztályvezetőjeként a velenceitavi nagy regionális rendszer tervezésével vált ismertté. Irányításával számos középváros csatornázási és szennyvíztisztítási terve készült és valósult meg. Öllős Géza dr. (*1928) oki. mérnök, Professzor Emeritus, a műszaki tudományok doktora. A Budapesti Műszaki Egyetem szaktanszékének megszervezője és évtizedekig vezetője, a korszerű vízellátás-csatornázás oktatásának hazai megteremtője. Kimagasló tevékenységét több mint 30 egyetemi jegyzet, 16 nagy terjedelmű szakkönyv, több mint száz hazai és külföldi puplikáció fémjelzi. Munkásságát számos magas állami és társadalmi kitüntetéssel ismerték el. Pfajf Lajos (*192411998) oki. mérnök. A Mélyépterv osztályvezetőjeként - korábban megszerzett szakmai gyakorlatát felhasználva - elsősorban a nagyméretű vezetékek tervezésével vált nevessé. Részt vett a felsőoktatásban, számos segédlet készítésével járult hozzá a létesítmények megvalósításának egységesítéséhez. Rácz Miklós (*1928) oki. mérnök. A Főmterv osztály-, majd hosszú ideig irodavezetője. A főváros több főgyűjtőjét és záporvíz-átemelőit tervezte, városrészek gyűjtőhálózatainak tervezését irányította. Kiemelkedő munkájának számít a fővárosi csatornahálózat távlati fejlesztési terve kidolgozásának irányítása. Szabó Tamás (*1932) oki. mérnök, főiskolai tanár. A kényszeráramoltatású csatornázási eljárások megvalósításának hazai úttörője. Szántó Miklós (*1929) old. mérnök. Az Oviber vezérigazgatójaként 1990 előtt a hazai vízügyi létesítmények - benne az új közműberuházások - szervezésének előkészítésének, megvalósításának, régi rendszerek rekonstrukciós munkálatainak kimagasló tekintélyű irányítója. Szilléri László oki. mérnök. Miskolc, majd Szeged város vízművállalatának műszaki igazgatója, aki beruházói gyakorlati ismereteinek kamatoztatásával a két nagyváros csatornázása fejlesztésének előkészítését és megvalósítását irányította. Tarján Artúr (*190011968) oki. gépészmérnök. A Mélyépterv egyik első csatornázási osztályát vezette, s úttörő szerepe volt a csatornázás tervezési rendszerének kialakításában. Varga Miklós dr. (*1944) oki. mérnök. A vízgazdálkodási államigazgatás területén vízügyi igazgatói, államtitkári feladatköröket töltött be, mely beosztásaiban koncepciók meghatározásával, műszaki és jogi szabályozás megteremtésével felső szinten irányította - egyebek mellett - a hazai csatornázás fejlesztését. Vörös Ferenc (*1937) oki. gépészmérnök. Egész életpályáját - gépésztechnikustól a vezérigazgatói posztig - a Fővárosi Csatornázási Művek szolgálatában töltötte. Nem csupán az ország legnagyobb szakvállalatának évtizedekig történő irányításával, hanem a csatornaépítés és karbantartás területén végzett innovatív tevékenységével is kivívta a szaktársadalom elismerését. Számos társadalmi tisztsége mellett a Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség elnöki tisztjét is betöltötte. Kimagasló munkásságát számos kitüntetés deklarálja.
