Juhász Endre: A csatornázás története (MAVÍZ, Budapest, 2008)
A csatornázás fejlődése a II. világháború után
A CSATORNÁZÁS BALRA Az ÉRV Zrt. ellátási területe JOBBRA Sajószentpéteri utóülepítő m TÖRTÉNETE AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS VÍZMŰ A mai zrt. jogelődje a Sajómenti Vízmű volt. 1962-ben az OVF Észak-magyarországi Regionális Vízmű Vállalat névvel, elsősorban a vízhiányos területek kiegyenlítő ellátására szervezte át. Működési területe Heves, Nógrád és Borsod- Abaúj-Zemplén megyékre terjed ki. 2006-tól a társaság hivatalos neve: Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. Székhelye: Kazincbarcika. A vízmű tevékenységének nagyobb részét az ivóvíz-szolgáltatás teszi ki. Ezen belül közvetlen települési ellátást és más szolgáltató vállalatoknak vízátadást végez. A gazdaságosság érdekében a vállalat arra törekszik, hogy ahol vizet szolgáltat, ott a szennyvízelvezetési feladatokat is saját maga lássa el. 2007-ben már 60 településen csatornát, valamint 18 lakossági és egy ipari szennyvíztisztító telepet üzemeltet. A társaság jellemző műszaki problémája, hogy hegyes-dombos működési területén csapadékelvezetés hiányában nyáron gyakran jelentős mennyiségű esővíz, télen pedig a hóié jut be a hálózatokba, rendre rontva a tisztítóművek hatékonyságát. A vízmű működési területét két divízióra (keleti és nyugati) bontották. A keleti divíziót - kiterjedésénél fogva - az alábbi négy alrendszere osztották. Keleti Szennyvíztisztítási Divízió I. sz. Szennyvízgyűjtési és Tisztítási Rendszer Berentén 7,6 km szennyvízelvezető hálózatot üzemeltetnek, a szennyvíztisztító telep működtetése nem a vállalat feladata. Sajóbábonyban 14,1 km szennyvízelvezető hálózatot üzemeltetnek, a tisztítótelepet idegen vállalkozás működteti. Rudolftelepi 200 m3/d 800 LE kapacitású szennyvíztisztító telepét az 1950- es évek második felében a „10 ezer bányászlakás” program keretében építették, így a térség egyik legrégebben működő tisztítóművé. Azóta felújították. Sajószentpéteren két szennyvíztisztító telep is működik: az egyik az Attila úti
